A Nyugat (1908-1941)

2012.12.22 00:52

 

A Nyugat

- szimbolikusan: a modernség áttörése a magyar irodalomba

- első szám: 1908. január 1. (de már 1907 karácsonykor megjelent)

- címlap: Beck Ö. Fülöp – Mikes-plakett (folyóirat emblémája)

- főszerkesztő: 1929-ig Ignotus (Veigelsberg Hugó) folyóirat bejelentkező cikkének szerzője

- szerkesztői: Fenyő Miksa, Osvát Ernő

- pénzügyi támogató: Hatvany Lajos

- műbíráló: Schöpflin Aladár

- szerkesztői mindenes: Gellért Oszkár

- cím: tájékozódási irányt jelez à minta: nyugati (francia, angol, német) esztétizáló modernség + célja e művészi törekvések hazai megismertetése

- filozófia: Nietzsche, Bergson, Freud (népszerűsítette Ferenczi Sándor 1912-től publikációiban)

- 1. az irodalom függetlenségének védelme (Ambrus Zoltán)

- 2. az európai tájékozódású nemzetszemlélet (Ady)

- 3. tehetség feltétel nélküli felkarolása (Osvát)

- legfontosabb feladat: kortárs magyar irodalom művészileg legigényesebb alkotóinak összefogása

- mértékadó: Ady költészete (kritikusok szerint)

- esztétikailag, eszmeileg nem egységes à sokféleség

- belső irányok: konzervatív népnemzeti hang kizárása, avantgárd ízlésvilágától távol maradva

- XX. sz. első felének meghatározó jelentőségű folyóirata

- versek, novellák, ciklel

- szemlerovata: Figyelő, naprakész kritikák az irodalmi élet legfontosabb eseményeiről

- első munkatársai: Ady, Babits, Kosztolányi, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Móricz Zsigmond, Krúdy Gyula, Karinthy, Füst Milán + mások

- benne való megjelenés = mindenkori rang

- „örökösei”: Illyés Gyula – Magyar Csillag (1941-44) à Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky, Mészöly Miklós

- Osvát halála à arculat meghatározása Babits által

- szerkesztők: 1929-33 Móricz, 1933-tól Gellért Oszkár

- Babits halála à 1941, Nyugat megszűnik (lapengedély Babitsnak szólt)

 

A Holnap antológia

- irodalmi társaság, 1908, Nagyvárad

- A Holnap antológia két kötete 1908, 1909

- első kötet: Ady, Babits, Balázs Béla, Juhász Gyula versei

- a Nyugat képviselte ízlés és szemléletforma megszólaltatása

- „hadüzenet” a konzervatív irodalmi fórumoknak à heves támadás

- fontos szerep a klasszikus modernség hazai áttörésében

 

Kávéházi kultúra

- piacgazdaság, kereskedő-iparos rétegek fejlődése à városi-nagyvárosi polgári kultúra kialakulása

- polgári kultúra jelentős helyei: kávéházak (alkalom a találkozásra)

- sok folyóirat: állandó asztal fenntartása Budapesten

- pl. Japán (Szinyei Merse Pál, Ripll-Rónai József festő), Bristol (Nyugat), New York (legnagyobb hírlapgyűjtemény), EMKÉ (kölcsönkönyvtár is)

- első világháború után: Centrál (Nyugat), keddenként Nyugat-zsúr, szerdánként írónők összejövetelei

- művekben is megjelent:     Krúdy Gyula – Mese a varrógépről

                                                         Kosztolányi Dezső – Esti Kornél (5. fejezet)

                                                         Szabó Lőrinc – Tücsökzene

                                                         Karinthy Frigyes – Mint vélgaban

- Török Sophie naplója: Babits a Centrálban kérte meg a kezét, Kosztolányi és Szabó Lőrinc „fürkésző tekintetétől kísérve”

- Karinthy gyakran írt ott à Székely Júlia (Bartók tanítványa): „Karinthy úr, kérem, jöttem rajongani” köszönéssel lépett be

- József Attila és Nagy Lajos barátságának helyszíne: Japán (gyakran sakkoztak)

- társasági fórum és bemutatkozási lehetőség kezdő és elismert szerzőknek egyaránt

 

Építészet

- historizáló eklektika:   Nyugati és Keleti pályaudvar felépülése

                                               Nagykörút kialakulása

                                               budai várpalota újjáépülése

                                               Országház – Steindl Imre tervei alapján

                                               Halászbástya – Schulek Frigyes

                                               Operaház – Ybl Miklós

- szecesszió:   Zeneakadémia, Gresham-palota

                            Iparművészeti Múzeum, Postatakarék-pénztár – Lechner Ödön

                            kecskeméti Cifrapalota – Márkus Géza

                            marosvásárhelyi Kultúrpalota – Komor Marcell, Jakab Dezső

 

Modern festészet

- Szinyei Merse Pál – Majális (első jelentős impr. festmény)

- impresszionizmus: Hollósy Simon, Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla, Réti István, Thorma János, Rippl-Rónai József

- szecesszió: Róth Miksa – ólomüvegek

- szimbolizmus: Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar

 

Színház

- 1904: Thália Társaság

- Ibsen, Hauptmann, Gorkij, Strindberg művei a színen

 

Zene

- Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin

- Kodály Zoltán, értekezés a magyar népdalról