Angol felvilágosodás
Daniel Defoe (1660-1731)
1. Élete
- szül.: 1660, London, apja gyertyaöntő és mészáros
- puritán felekezetben az angol forradalom alattà üldözöttek
- kereskedelmi vállalkozásai csődbe mentekà börtön
- tory-párti miniszterek titkos ügynökeà szabaul
- újságot szerkeszt, regények, röpiratok
- mesterségének tartotta az írást
- művei: Robinson Crusoe (1719), Singleton kapitány kalandjai (1720), Egy gavallér emlékiratai (1720), Moll Flanders (1722), A londoni pestis (1722)
2. Robinson Crusoe
- jelentősége: első modern értelemben vett regény
- regény: (nyelvújításkori szó, francia à német roman magyarosítása a regélni szóból) epikus műfaj, kötetlen modorban elbeszélt történetsorozat. Formája szerint próza, de vannak verses regények is. Általában nagy terjedelmű, hosszabb időtartamot felölelő történetet mutat be szerteágazó cselekménnyel, fő –és mellékszereplőkkel. Fő formai jellemzői: idő –és térhasználat, elbeszélői nézőpont, nyelvhasználat, szerkezet, jellemzés módja és utalások rendszere. Antikvitástól a felvilágosodásig nem számít irodalmi műfajnak.
- civilizált ember magasabb rendű a primitív körülmények közt élő civilizálatlan vadakhoz képest (társadalmi tapasztalat hasznosítása a lakatlan szigeten)
- embernek eredendően, természettől fogva létező adottsága a jóság (Péntek civilizálása)
- alapja: Alexander Selkirk, skót matróz hajótörést szenved, 4 évet él lakatlan szigeten
- hitelesség látszatának felkeltésére törekvés
- példázat: isteni gondviselés bünteti hajótöréssel à szorgalom, hit à megszabadulás
- ott töltött idő: emberiség történetének sokévezredes útjának végigjárása (Ószöv.)
- „reménytelenség szigete” à „boldog szigetem”
- kapcs. Angliával: egyén erőfeszítésén múlik, mire viszi az életben
- elbeszélésmód egyszerű és dísztelen
- robinzonád: a kalandregény válfajaként olyan, igaznak feltüntetett történet, amelynek hőse zárt, lakatlan helyre vergődik, és ott megszervezi életét.
Jonathan Swift (1667-1745)
1. Élete
- szül.: 1667, Dublin, protestáns lelkészcsalád gyermekeként
- 1689: Anglia, irodalom és közélet fontos embereivel megismerkedik
- 1695: pappá szentelték
- kezdetben whigekkel, majd torykkal szimpatizál
- 1714: tory-kormány megbukik à élete végéig Dublin, Szent Patrik-székesegyház főesperese
- művei: Gulliver utazásai (1726), Szerény Javaslat
2. Gulliver utazásai
- szatíra: az enyhébb humorral szemben a komikum élesebb fajtája, az alantasság kategóriájába tartozó, negatív jelenségek bírálata a gúny eszközeivel, ami gyakran torzítással, fantasztikummal párosul - ha az alantasságba a fenség elemei vegyülnek, a szatíra groteszkbe csap át. Legáltalánosabb módszere az arányok megváltoztatása: egyes vonásokat kiemel és felnagyít, másokat viszont eltörpít.
William Blake (1757-1827)
1. Élete
- szül.: 1757, London, kereskedőcsalád
- költő, esszéíró, festő
- rézmetszés mesterségére tanította à maga illusztrálta és sokszorosította műveit
2. A tigris (pályaképe)
- bibliai szöveghagyomány és barokk irodalom vallásos lírája
- saját költői szerep: prófétai hagyományok
- költő: látomásokban megjelenő isteni üzenetet közvetít a befogadónak (kiválasztott)
- befogadó: értelmez à jelentésteremtés aktív részesévé válik
- kötetei: Az ártatlanság dalai (1789), A tapasztalás dalai (1794) à emberi lélek: jó és gonosz küzdelmének színtere (Szt. Ágoston Vallomások pl.)
- Bárány: Krisztus, ártatlanság jelképe ßà Tigris: bűn, gonoszság allegóriája