Berzsenyi Dániel
Berzsenyi Dániel (1776-1836)
1. Élete
- szül.: 1776, Vas megyei Hetyén, régi középbirtokosi családból
- 13 éves koráig nem járt iskolába (apa: előbb fizikailag nevelődjön)
- 1788 őszén: soproni evangélikus líceum, kisebb megszakításokkal 7 évig
- 1793: megszökik, rövid időre katonának áll
- 1795: tanulmányok végleg megszakítva, apjával való viszonya is megromlott
- 1799: <3 Dukai Takách Zsuzsanna, Sömjénben letelepednek
- 1804: Nikla, jómódú birtokos és földesúr gazdálkodó élete
- 1810: Pest, megismeri Vitkovics, Szemere, Kölcsey à kölcsönös idegenkedés
- 1836: meghal hosszas betegeskedés után Niklán
2. Pályaképe
- gazdálkodás mellett titokban írt verset
- 1803: Kis János (levelezik Kazinczyval) nemesdömölki evangélikus lelkész barátja íráson kapta à elküldte a verseit Kazinczynak à levelezés
- episztola: (gr. ’költemény’) valóságos, néven nevezett személyhez írott verses levél, amely változatos tartalommal, hangnemmel és formában valósulhat meg. Legismertedd antik és felvilágosodás kori példái rokonok a tanköltészettel.
- nincs keltezési dátum
- klasszicista jegyek: Horatius minden téren, antik versmérték (rímtelen), logikus versfelépítés, erős tanító szándák
- romantikus jegyek: hullámzó érzelmek, személyesség, népiesség, képiség, metaforák, logikus klasszicizmus szétfeszítése
- szentimentalista jegyek: pásztori idillek, nimfák
- első szakasz: 1808-ig, antik kor eszménye, német szentimentalizmus, romantikus vonások
- második szakasz: 1817-ig, Kazinczy, irodalmi élet, „vidékről szakadt költő” (áthidalhatatlan ellentét), epigrammák, episztolák, episztola Dukai T. Judithoz (lelki társ, felesége húga)
- harmadik szakasz: 1836-ig, költészete elnémul à tanulmányok, kritikai levelek, Akadémia tagjává választják (Poetai Harmonistica: székfoglaló)
3. A magyarokhoz (I.) 1810 végleges
- „Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul?”
- hatás: Horatius – A rómaiakhoz, Zrínyi, Besenyei à de itt először fogalmazódik meg a magyar dicső múlt és romló jelen ellentéte átható erővel
- később: Kölcsey, Vörösmarty, Ady Endre, Illyés Gyula
- óda, alkaioszi versszakok
4. Egyéb művei
- Osztályrészem 1799 „Partra szállottam. Levonom vitorlám.”
- A közelítő tél 1804-08 között „Itt hágy szép tavaszom”
- szinesztézia: (gr. ’együttérzékelés, összeérzés’) két vagy több egyszerre érvényesülő érzéki hatás – például látás és hallás, tapintás és látás, tapintás és hallás stb. – egyidejű kifejezésére szolgáló szókép, metafora.
- Levéltöredék barátnémhoz 1804-08 között
- A magyarokhoz II. „Forr a világ bús tengere, ó magyar!” 1807
- Horác 1799 után
- Búcsúzás Kemenes-aljától 1804 körül
- Az élet dele 1804-08 között
- Fohászkodás 1810 végleges
- Napoleonhoz 1814
- Vitkovics Mihályhoz 1815
- A Pesti Magyar Társasághoz 1815
- A poézis hajdan és most (valószínűleg utolsó költemény)