Berzsenyi Dániel

2012.12.04 19:11

 

Berzsenyi Dániel (1776-1836)

 

1.       Élete

- szül.: 1776, Vas megyei Hetyén, régi középbirtokosi családból

- 13 éves koráig nem járt iskolába (apa: előbb fizikailag nevelődjön)

- 1788 őszén: soproni evangélikus líceum, kisebb megszakításokkal 7 évig

- 1793: megszökik, rövid időre katonának áll

- 1795: tanulmányok végleg megszakítva, apjával való viszonya is megromlott

- 1799: <3 Dukai Takách Zsuzsanna, Sömjénben letelepednek

- 1804: Nikla, jómódú birtokos és földesúr gazdálkodó élete

- 1810: Pest, megismeri Vitkovics, Szemere, Kölcsey à kölcsönös idegenkedés

- 1836: meghal hosszas betegeskedés után Niklán

 

2.       Pályaképe

- gazdálkodás mellett titokban írt verset

- 1803: Kis János (levelezik Kazinczyval) nemesdömölki evangélikus lelkész barátja íráson kapta à elküldte a verseit Kazinczynak à levelezés

- episztola: (gr. ’költemény’) valóságos, néven nevezett személyhez írott verses levél, amely változatos tartalommal, hangnemmel és formában valósulhat meg. Legismertedd antik és felvilágosodás kori példái rokonok a tanköltészettel.

- nincs keltezési dátum

 

- klasszicista jegyek: Horatius minden téren, antik versmérték (rímtelen), logikus versfelépítés, erős tanító szándák

- romantikus jegyek: hullámzó érzelmek, személyesség, népiesség, képiség, metaforák, logikus klasszicizmus szétfeszítése

- szentimentalista jegyek: pásztori idillek, nimfák

 

- első szakasz: 1808-ig, antik kor eszménye, német szentimentalizmus, romantikus vonások

- második szakasz: 1817-ig, Kazinczy, irodalmi élet, „vidékről szakadt költő” (áthidalhatatlan ellentét), epigrammák, episztolák, episztola Dukai T. Judithoz (lelki társ, felesége húga)

- harmadik szakasz: 1836-ig, költészete elnémul à tanulmányok, kritikai levelek, Akadémia tagjává választják (Poetai Harmonistica: székfoglaló)

 

3.       A magyarokhoz (I.) 1810 végleges

- „Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul?”

- hatás: Horatius – A rómaiakhoz, Zrínyi, Besenyei à de itt először fogalmazódik meg a magyar dicső múlt és romló jelen ellentéte átható erővel

- később: Kölcsey, Vörösmarty, Ady Endre, Illyés Gyula

- óda, alkaioszi versszakok

 

4.       Egyéb művei

- Osztályrészem 1799 „Partra szállottam. Levonom vitorlám.”

- A közelítő tél 1804-08 között „Itt hágy szép tavaszom”

- szinesztézia: (gr. ’együttérzékelés, összeérzés’) két vagy több egyszerre érvényesülő érzéki hatás – például látás és hallás, tapintás és látás, tapintás és hallás stb. – egyidejű kifejezésére szolgáló szókép, metafora.

- Levéltöredék barátnémhoz 1804-08 között

- A magyarokhoz II. „Forr a világ bús tengere, ó magyar!” 1807

- Horác 1799 után

- Búcsúzás Kemenes-aljától 1804 körül

- Az élet dele 1804-08 között

- Fohászkodás 1810 végleges

- Napoleonhoz 1814

- Vitkovics Mihályhoz 1815

- A Pesti Magyar Társasághoz 1815

- A poézis hajdan és most (valószínűleg utolsó költemény)