Katona József: Bánk bán
1. Történelmi téma, irodalmi vándormotívum
- nemzeti drámánk: a mű a magyar kultúrában többet jelent önmagánál, értelmezésben a nemzeti vonatkozásokra helyeződik a hangsúly
- téma: 1213, II. András felesége ellen elkövetett királynégyilkosság
- Katona kül. krónikák alapján állította össze (Bonfini, ford. Heltai Gáspár)
- de: nem azonos a történelmi eseményekkel, sem a XIX. sz. eleji magyar valósággal
2. Drámai alaphelyzet
- már a cselekmény elindulása előtt létrejön
- megismerhetjük: előversengésből, második szakasz párbeszédeiből
- Endre király Galíciában hadjáratot vezet
- távollétében Bánk a hatalom letéteményese, de Gertrudis eltávolítja az udvarból
- Ottó (Gertrud öccse) szemet vet Bánk feleségére, Melindára à nem titok az udvar előtt, botrány készülődik
- Gertrud a magyar nemeseket háttérbe szorítja, merániakat vagyoni, politikai előnyökhöz juttatja à magyar nemesség megosztott
- udvari erkölcs megromlott, pazarló mulatozás, nép nyomorog
- dráma világában már a cselekmény elindulása előtt megbomlott a harmónia (Gertrudis tetteinek következtében) à konfliktus kialakulása
- királynő: meglévő állapot fenntartása ßà Bánk: harmónia visszaállítása
- alaphelyzet összetettsége à konfliktus összetettsége (Bánkot magánemberként és közemberként is érintik a történtek = Bánk magánember, bán méltóság)
à drámai cselekményt létrehozó-mozgató viszonyváltás csak Gertrudis és Bánk között játszódhat le
3. Gertrudis a konfliktusban
- cél: a hatalom birtoklása, hazájából jöttek előnyökhöz juttatása
- ehhez eszközökkel is rendelkezik
- nem tud Ottó és Bíberách praktikájáról, de nem vétlen Melinda meggyalázásában: tart az udvari botránytól, de jobban, hogy Gertrudist és Merániát nevetségessé teszi, ha Melinda visszautasítja Ottót
4. A bánki teljességeszmény és a konfliktus
- Bánk kétszeresen kitüntetett helyzetben: uralkodó utáni legfőbb közjogi méltóság, drámai értékhierarchia csúcsán álló jellem
- emberi teljességért folytatott igyekezet
- karaktere: Melinda iránti szerelem, szociális érzékenység, felelős hazaféltés, királyhűség, méltóság, értékteremtő magatartás
- cél: diszharmónia megszüntetése, erkölcsileg magasabb rendű, új értékminőség felállítása
- konfliktushelyzete: magán –és közélet à mindkettőnek próbál megfelelni
- de érzi: két problémakör összeegyeztethetetlenségét „Itten Melindám, ottan a hazám”
- törvényesség keretein belül drámai konfliktus megoldása lehetetlen
5. Ellentétek Gertrudis és Bánk körében
- Gertrudis és Ottó
- Ottó és Bíberách
- Bánk és Petúr
- Bánk és Melinda
à drámai cselekmény: mindenki küzdelemben, de mindegyik értelme: Bánk és Gertrudis konfliktusa
6. A középpontos ötödik felvonás
- IV. felvonás: drámai tetőpont à konfliktus megoldódik (Melinda lelkileg összeomlik, Bánk megöli a királynét)
- kölcsönös viszonyváltás ezután: Bánk és Endre közt lehetséges
- bűnös-e Bánk vagy a királyné? csak az eddig jelen nem lévő hatalmi kpont, Endre adhatja meg a választ
- döntéshez: meg kell ismerni a tényeket, indítékokat à Endre (V. felvonás) passzív kpont (döntéshez szükséges információkat csak más szereplőktől tudhatja meg)
- szereplők: részinformációk à király vívódása à döntés
- másik kpont: Bánk (szintén passzív)
- V. felvonásban műfajváltás történik à középpontos dráma: két szereplő centrumba emelése, rákényszeríti a viszonyulást mindenkire, kpont lehet egy eszme, szereplő
7. Bánk tragikuma
- végzetes hiba elkövetése: magánügyből, magánemberként, bosszúból gyilkol
- törvénytelenség, zűrzavar ellen küzd à maga szabadítja el azt
- teljes összeomlás
8. Endre belátása
- be kell látni: királyné politikai és erkölcsi bűneit nem enyhíti a nagyúr tette
- Gertrudis iránti szenvedélye, gyengesége csorbát ejtett tekintélyén
9. Lefokozott világrend
- király csak az ötödik felvonásban lép színre (=Fortinbras-Hamlet, rendőrhadnagy-Tartuffe)
- hatalmi hierarchikus szerepe nem felel meg a dráma világában értékrangsorbeli szereppel
- nem képvisel erkölcsi értéket a nemzeti eszménnyel kapcsolatban
- ellentétek kiegyenlítődése részleges, a harmónia lefokozott marad