Realizmus a XIX. századi francia regényben
Honoré de Balzac (1799-1850) – Goriot apó
- művei: A szamárbőr 1831
Az ismeretlen remekmű 1831
Goriot apó 1834, 1835
Eugénie Grandet 1833
Kurtizánok tündöklése és nyomorúsága 1843-1847
Betti néni 1846
- Emberi színjáték: életmű legnagyobb részének regényciklussá rendezése, 40 kötet (100 mű)
- intertextualitás sajátos formája: szereplők több műben visszatérnek egy átfogóbb történelmi folyamat fikciójának részeseiként (pl. Goriot apó 35 figurája más regényekben is)
- Goriot apó: kalandregény, karrierregény, bűnügyi történet, történelmi regény
- regény világa valószerű, pontos tér –és időjelölés à „igaz történet” erősítése
- karrierregény: a regényhős társadalmi érvényesülésének lehetőségeit tematizálja, de a fejlődésregénnyel ellentétben a karrier a hős személyiségének torzulását, erkölcsi értékvesztését eredményezi. Gyakran lélektani irányultsággal együtt van jelen à lélektani/analitikus regény: hősök tudatvilágának bonyodalmait állítja előtérbe, szereplők lélekállapotára fordítja elemző figyelmét.
- erőteljes elbeszélői jelenlét, mindentudó (omnipotens) elbeszélő, történések szigorú oksági rendbe állítása (àvalószerűség)
Gustave Flaubert (1821-1880) - Bovaryné
- művei: Bovaryné 1856 – első publikálás, 1857 – egészben megjelenik
Szalambó 1862
Érzelmek iskolája 1869
Szent Antal megkísértése 1874
- Bovaryné: Charles Bovary és Emma Rousault élete és házassága
- realista, de eltávolodik: körkörösek ismétlődő epizódok, kitörésképzelen helyzet, ami mindig ugyanúgy végződik
- komikum: Bovary nevetséges figura „ridiculus sum” (nevetséges vagyok) à önbeteljesítő jóslat
- Bovary (lat. bos, bovis ’ökör’) beszélő név
- Bovaryné: 3 személyre is utalhat à anyja, első felesége, második felesége (Emma)
párhuzam Don Quijotével, élete irodalmi olvasmányélményeinek utánzása
tragikomikum: túlzott utánzás hirtelen átcsap valóságos szenvedélybe, szabadulásvágyba, szerelemvágyba és végül pusztulásba à romantika és valóság ütköztetése
- nem követi a realista hagyomány folyamatos idővezetését és történetmondását (új) à idő, történet, figurák széttöredezettsége
- metaforikus elbeszélésmód: ablak, narancsvirágos menyasszonyi csokor