A modern dráma kialakulása
Változó világ, változó értékrend
- egységes világkép felbomlása
- kpontban értékek ütköztetése à dráma érzékenyen reagál
- értékek, erkölcsi normák a klasszikus drámában magától értetődőek, közösség minden tagja azonos módon ítélte meg
Társadalmi szerepek
- polgárosodás à sokféle társadalmi szerepkör
- állandóság érzete helyett: gyorsuló változás érzete
- biztonságot adó erkölcsi normák helyett: többféleképpen megítélhető viselkedési formák
- ember: szerepekhez alkalmazkodás à apa, férfi, nő, anya, művész, bankigazgató, orvos
- szerepek ↔ személyiség legbenső tartalmával à belső konfliktus
- egyéniségek, hősök helyett: mindennapi emberek
A dráma változása
- drámai cselekmény valószerű világot alkot
- viszonyváltás meghatározása: egyre kevésbé a szereplők közti konfliktus
- konfliktus: szereplők tudatában, lélektani meghatározottságú
- drámai akció szerepe visszaszorul à eseménytelenség (Csehov), múlt eluralkodása (Ibsen)
- gondolati-filozófiai tartalom felerősödik à intellektualizálódás
- lírai és epikus jellemzők
- drámahősök tettei nem hatnak egy nagyobb közösségre
- drámai jellemek elkülönülése megszűnik, egymásba játszható tulajdonságok
- tragédia, komédia jelentőségét veszti à színmű (középfajsúlyos dráma)
- beszéd: köznapi, prózához közelít
- nagy szerep: elhallgatás, hiány, csend, egymás mellett elbeszélő, monológszerű dialógus
- színmű/középfajsúlyú dráma: olyan dráma, amelynek szereplői nem képviselnek abszolút pozitív vagy negatív értékeket, és a végjátékban sem történik tragikus érzékvesztés, esetleg a tragikum a komikummal keveredve jelenik meg.
A dráma, mint írott szöveg és mint előadás
- dráma, mint írott szöveg és színjáték, mint előadott dráma különbségének tapasztalata megerősödik
- rendezői felfogás, értelmezési lehetőségek különbözősége
- színpadi megjelenítés: valószerűség látszata
- néző: beleélhette magát a számára lényegében ismerős drámavilágba
- „leskelődő” (fr. voyeur): színpadra kukucskál à adott világszerűségbe belebújás vagy távolságtartás
Henrik Ibsen (1828-1906)
- Brand (1866), Peer Gynt (1867), Babaszoba (1879), A vadkacsa (1884), Solness építőmester (1892)
- szereplők: polgárok, életproblémáik is polgári létükből fakadnak à család válságának kérdésköre
- Babaszoba (másik ford. Nóra) helyszín: Helmerék polgári nappalija, idő: 3 nap (karácsony)
- analitikus dráma: a drámai szerkesztés sajátos eljárását alkalmazza. Benne a drámai viszonyváltás egészét a szereplők által a cselekmény jelenében fölidézett vagy az egyes szereplők tudomására jutó múltbéli események, előzmények elemző feltárása befolyásolja. A szereplők jelleme, egymással való kapcsolataik rendszere a szereplők közti párbeszédes (dialógusok) nyomán fokozatosan tárul fel. Tehát a drámai cselekmény jelen idejét a múlt, illetve annak értelmezései határozzák meg.
Anton Pavlovics Csehov (1860-1904)
- elbeszélései: A csinovnyik halála (1883), A 6-os számú korterem (1892), A kutyás hölgy (1899)
- drámái: Sirály (1896), Ványa bácsi (1897), Három nővér (1900-1901), Cseresznyéskert (1903-1904)
- hiányzik: érdekes történet, cselekményesség, drámai hős
- szereplők tartalmas életre vágynak, de képtelenek az önmegvalósításra