A XX. századi magyar irodalom történelmi, szellemi, művészeti környezete
1. A korszak történelmi csomópontjai
Trianon
- Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása
- történelmi Magyarország felbomlása
- gazdasági recesszió
A Horthy-korszak
- két világháború közötti időszak
- feudális és kapitalista vonások párhuzamosan
- korlátozott parlamentarizmus
- revíziós célok
- Klebersberg Kunó: Collegium Hungaricum, római Magyar Akadémia
- jobbratolódás
Demokratikus kibontakozás és baloldali diktatúra
- hidegháború, szovjet típusú diktatúra
- 1956-os forradalom à kemény megtorlás
- Kádár-korszak „puha diktatúrája”
A rendszerváltás
- keleti blokk szétesése
- 1989: Magyarország polgári demokratikus átalakulása megkezdődött
2. Szellemi környezet
Társadalomtudományok a két világháború között
- Pintér Jenő irodalomtörténete
- Pauler Ákos: pozitivizmus à Husserl, fenomenológia, Arisztotelész, Leibniz, Heidegger à gondolkodás objektív törvényeit vizsgáló rendszerének kiépítése
- Szekfű Gyula: polgári konzervatizmus, Trianon || Mohány
- Horváth János: irodalomtörténész, lélektani elemzéssel megírt életrajzok
- Magyar Szemle (1927): Bethlen István személyes védnöksége alatt
- Minerva (1922-1940, Pécs): Thienemann Tivadar (szerk., nyelvész)
- Halász Gábor: romantikával szembeszáll
- Kerényi Károly: klasszikus-filológus és vallástörténész, Jung pszichoanalitikus elképzelése
- Szerb Antal: író, irodalomtörténész
- Széphalom: folyóirat, Szeged, Zolnai Béla (szerk., nyelvész)
- Fülep Lajos: nemzeti kultúrát és népi hagyományokat egyetemes összefüggésekbe ágyazza
- Hauser Arnold: művészetszociológiával is foglalkozik
- Ferenczi Sándor: pszichológia, freudi irány, tanokat nyugatosok felé közvetítette
- Szondi Lipót:tudattalan kutatása, amit az egyén őseitől genetikusan örököl
Tudományos kutatás a második világháború után
- első szakasz: 1945-48 à Bibó István: jogtudós, politológus, szociológus
- magyar politikai élet demokratikus útra terelésének megkísérlése
- A kelet-európai kisállamok nyomorúsága: magyar nemzet összevetése a többivel
- második szakasz: 1949-től, diktatúra
- művészet és művelődés politikai-ideológiai meghatározottságú
- másként gondolkodók: külföldre kényszerültek (pl. Heller Ágnes, erkölcsi normák keletkezésének kutatása és változó rendszere)
3. Irodalmi élet
Folyóiratok a két világháború között
- Nyugat (1908-1941)
- Napkelet: Klebersberg Kunó művelődéspolitikájának támogatására
- szerk.: Tormay Cécile, Hotváth János, Szekfű Gyula
- publikáltak: Németh László, Ottlik Géza, Halász Gábor, Szerb Antal
- 20-as évek írók és költők csoportja 30-as évekre két részre szakad: népi írók, urbánusok
- népi írók: vidéki-paraszti élet tematikája, magyarság hiteles képviselőinek tartották magukat
Válasz (folyóirat, Németh László)
Kelet Népe (folyóirat, Móricz)
- urbánusok: városi ember létérzése, modern világ a kpontban
Szép Szó (folyóirat, Ignotus Pál, József Attila)
Pandora
Folyóiratok a fordulatig
- Nyugat (1908-41) à Magyar Csillag (1941-44) à Magyarok (1945-49, Debrecen)
- Füst Milán, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Mándy Iván, Pilinszky János
- Sorsunk (1941-48, Pécs): pl. Weöres Sándor, Mészöly Miklós
- Vigilia (1935-44; 1946-)
- Újhold (1946-48): Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes (szerk.)
- Pilinszky János, Weöres Sándor, Mándy Iván, Örkény István, Rába György, Szabó Magda
Az ötvenes évek irodalompolitikája és folyóiratai
- Lukács György és Révai József által meghatározott ideológiai alapelvek
|
Elfogadott, igaznak tartott értékrend |
↔ |
Elutasított, hamisnak bélyegzett értékrend |
|
a realizmus elvének kizárólagossága mentén kikényszerített „valóságtükröző” poétika |
↔ |
a modern, polgári irodalmi irányzatok teremtésesztétikája |
|
a pártosság, szocialista ideológia elve |
↔ |
az ideológiamentesség és/vagy a világképi sokszínűség elve |
|
a kollektivizmus, a népiség elve |
↔ |
a modern személyiség és személyesség európai hagyományai |
- Csillag (1947-56), Új Hang (1952-56), Irodalmi Újság (1950-89, 56-os forradalom legjelentősebb szellemi előkészítője, Nagy Imre támogatása, később emigránsok Nyugaton folytatták, Faludy György szerk.)
A puha diktatúra irodalompolitikája
- „három T”: támogatás, tűrés, tiltás
- megjelenhettek: melyek nem ütköztek közvetlenül a fennálló politikai rendszerrel
- irodalmi programok irányzattá szerveződését meggátolták
- folyóirat-alapítás: mesterséges, regionális vagy nemzedéki elvek érvényesültek
Folyóiratok a hatvanas-nyolcvanak években
- Szeged: Tiszatáj (1947-)
- Debrecen: Alföld (1954-)
- Kecskemét: Forrás (1969-)
- Pécs: Jelenkor (1958-)
- Győr: Műhely (1978-)
- Élet és Irodalom (1957-, hetilap)
- Kortárs (1957-): Vas István, Tamási Áron, Kodolányi János, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Mészöly Miklós, stb.
- Nagyvilág (1957-)
- Kritika (1963-71): korszerűbb nézetek
- Literatúra (1974-): MTA Irodalomtudományi Intézetének folyóirata
- Mozgó Világ (1975-83): „másként gondolkodás”
A kilencvenes évek
- rendszerváltás után
- Holmi, 2000, Magyar Napló: új folyóiratok indulása
- Pannonhalmi Szemle: régi újraindulása
A Nyugat „nemzedékei”
- két világháború közötti időszak: „klasszikus” első nemzedék: Adyék
- 2. nemzedék: Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, József Attila, Németh László, Márai Sándor, Déry Tibor
- 3. nemzedék: Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Ottlik Géza, Örkény István, Csorba Győző, Vas István, stb. (másik néven: Ezüstkor c. folyóirat nemzedéke)
- 4. nemzedék: (nagyjából Újhold c. folyóirat) Pilinszky, Nemes Nagy, Mándy, Mészöly, Szabó Magda
Társművészetek
- képzőművészet, építészet
- első szakasz: 1948-49
- Kecskeméti Művésztelep: Iványi Grünwald Béla, Kmetty János
- Aktivisták köre: Moholy-Nagy László, Kassák Lajos
- Szentendrei Iskola, Római Iskola, GRESHAM-kör
- KÚT (Képzőművészek Új Társasága): Egry József, Rippl-Rónai József
- Európai Iskola: Vajda Lajos, Barcsay Jenő, Martyn Ferenc
- második szakasz: 1950-70, szocialista realizmus
- Kondor Béla, Keserű Ilona, Csernus Tibor, Korniss Dezső
- zene: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Weiner Leó
- filmművészet: Zsitovszky Béla- Tánc (első magyar játékfilm)
Radványi Géza – Valahol Európában
Fábri Zoltán – Körhinta
irodalmi művek megfilmesítése