Általános összefoglaló a reneszánszról
- antikvitás à középkor à reneszánsz (XIV-XVI. sz.)
- szintézist teremt az antikvitás és kereszténység között
- az antik értékeket, filozófiát, esztétikát újítja fel, de belehelyezi azt egy folytonossággal a keresztény gondolkodásba
- középkor -igény: reneszánsz
- ember kettős -igény: ember: középpont
- anyag-szellem -igény: humanizmus
- túlvilági boldogság -igény: evilági boldogság
- kettős világkép -igény: teremtett-természet
- egyistenhit -igény: egyistenhit, természet törvényei
- elnevezés: (olasz rinescita ’újjászületés’) antikvitás + eu. kultúra újjászületése (XVI. sz.-i elnevezés)
- történelmi háttér: feudalizmus megszilárdulása, kereskedelem, városiasodás, kapitalizmus
- Itália: polgárság (kpont Firenze) 1300-as évek
- állandó fejlődés, változás, városállamok
- időszemlélet: kkorban ciklikus (és lineáris) à lineáris
- nincs körforgás, az ember és a világ folyamatosan fejlődik
- egyház: dogmák, szabályok, hierarchiák à gondolkodás à gr. filoz. + igaz kereszténység keresése
- újrafordítják a Bibliát, hitelességvizsgálat
- egyházszakadás à reformáció (ellentét, mégis párhuzam)
- reneszánsz: ember a kpontban, de új vallások à nem emberközpontú vallások
- esztétika: kkor isteni, lényegi (jelképek, metaforák) à ren.: miméziselv (Arisztótelész)
- természet valós tükrözése, portréfestészet, tájképek
- anonimitás eltűnése: egyén a fontos (szubjektum)
- eredetiség nem cél: antik utánzása
- természet tükrözése à művész válogat és elrendez, érzelmekkel látja el
- filozófia: kkor: tudás-hit à tudás és hit szétválasztása
- Platón, Arisztotelész, Püthagorasz à modern fizika
- kkor: gr+keresztény à ren.: antik gondolatok továbbgondolása
- elvilágiasodás: bizánci gondolkodók Itáliába
- neoplatonizmus: Cosimo, Medici mecénások: költők, írók összejövetelei
- Isten a legfőbb jó megnyilvánulása: szépség (tökéletesség)
- műalkotások: arányosság
- Püthagorasz: minden leírása számokkal, újkori fizika
- Hérodotosz, Livius, Tacitus: történetírók újraolvasása à történelem átértelmezése
- világkép: természet harmóniája, kpontban az ember (alkotó, önmagát kiteljesítő egyén), polihisztorok megjelenése (Da Vinci)
- humanizmus: (lat. humanus ’emberies’) szellemi áramlat
- tudományos magatartás
- cél: antikvitás tanulmányozása (tökéletes epigrammák, tökéletes utánzás)
- eredetiség nem fontos (forma miatt, régiek leírása)
- művelt, önmagát újra kiteljesítő, evilági boldogságot kereső egyén, személyiség megteremtése
- természet megismerése, újrafordítások, nyelv: latin + nemzeti nyelvek irodalmának megszületése
- utópia: (gr. utoposz ’nemlétező hely’) szűkebb értelemben átfogó társadalomelméleti elképzelés. Olyan eszményi társadalmi berendezkedést rögzít, amely az adott korban megvalósíthatatlannak látszik. Tágabb értelemben bármilyen fantasztikus színezetű, megvalósíthatatlan társadalomelméleti elképzelés. (Machiavelli, Thomas More, Campanella)
- reformáció: Luther Márton
- tudomány: Kepler, Galilei, Kopernikusz, Bruno
- könyvnyomtatás: Gutenberg
- társművészetek: festészet, szobrászat, építészet antikvitás alapján, zenében polifónia