Általános összefoglaló az antikvitásról
AZ ANTIK GÖRÖG IRODALOM
Történelmi, szellemi, művészeti környezet
Az antikvitás
- ókori görög és római művelődés, tudomány, művészet
- ókori Kelet hagyományainak átformálása, kiteljesítése
- ie. VIII. sz. - ie. I. sz. ókori görög
- Róma alapítása (ie. 753) – Nyugatrómai Birodalom bukása (476) ókori római
- római: görög műveltség eszmény, követendő minta, újraértelmezés, nem másolás
- előzménye a középkori és újkori európai kultúrának
A homéroszi kor (művelődéstörténeti szempont)
- ie. II. évezred vége – ie. VIII. sz.
- kréta-mükénéi őslakosság kiszorítása iónok, akhájok, dórok által
- városállamok
- kialakul: mítosz, írás, pénz, mértékrendszer
Az archaikus kor (ie. VII-VI. sz.)
- démosz megerősödése à türannisz à rabszolgatartó poliszdemokrácia
- Spárta: katonai arisztokrácia hatalma
A klasszikus kor (perzsa háborúk utáni időszak)
- virágkor
- déloszi szövetség, peloponnészoszi szövetség à Makedónia terjeszkedése
A hellenisztikus kor (Nagy Sándor)
- ógörög, kis-ázsiai, egyiptomi kultúra egymásra hatása
- Róma hódításai à görög városok a birodalomban, Macedónia provincia néven
Bölcselet
- milétoszi filozófusok
- Hérakleitosz
- Püthagorasz
- Szókratész
- Platón
- Arisztotelész
- sztoikusok, cinikusok, szkeptikusok
Társművészetek
- építészet: templomok, dór, ión, korinthoszi oszloprend, fellegvár, piactér, tornacsarnok, stadion
- szobrászat: istenszobrok, tökéletesség, harmónia, később szenvedélyes mozgás
- vázafestészet: fekete és vörös alakos
- zene: hétfokú hangsor, betűs kotta, líra, aulosz, kithara, hidraulosz
Homérosz
Élete
- bizonytalan, ie. VIII. sz. második fele
- 7 város verseng születésének helyéért
- nyelvhasználat: erős kötődés a kis-ázsiai partvidékhez
- hét különböző életrajz, „vak énekmondó”
- első szövegkritikusai: ie. IV-III. sz. alexandriai tudósok (eposzok énekekre osztása, betoldások vizsgálat, Homérosz a szerző?)
- modern elméletek: Homérosz nem létező személy, két eposz eltérő értékrsz. à nem lehet egy személy alkotása, nem önálló alkotás, hősi énekek lejegyzése?
- Goethe: művészi tudatossággal megformált, megszerkesztett, egységes költemények
Az eposz
- gr. ’szó’ verses formájú elbeszélő (epikus) műfaj, illetve műalkotás. Témája magasztos, rendkívüli képességekkel rendelkező hősei természetfeletti – isteni – erőktől is támogatva egy egész közösség számára sorsfordító tettet visznek végbe. Hősiesség, hírnév követendő eszmény, minta, mérték. Eredetileg szájhagyományozás útján terjedt à műfaji hagyományában a szóbeliség számos kellékét, jellemzőjét őrzi.
- rhapszodoszok – vándor énekesek adták elő
- szöveg birtoklása és előadása hosszú tanulási folyamat eredménye, nemzedékről nemzedékre
Az eposzi kellékek
- invokáció (segélykérés): múzsa megszólítása, eposz kezdősora „Férfiuról szólj nékem, Múzsa”
- propozíció (tárgymegjelölés): mű témájának elővezetése „Férfiuról szólj nékem, Múzsa, ki sokfele bolygott s hosszan hányódott, földúlván szentfalu Tróját…”
- in medias res: egészében soha nem adták elő, részlet, epizód elmondása pl. Odüsszeia Odüsszeusz bolyongásának tízedik évéből 41 nap történetét meséli el.
- enumeráció: küzdő felek felsorolása
- epikus hasonlat: részletező, kidolgozott hasonlat
- állandó jelző: jelző és a jelzett szó szókapcsolata állandósul pl. gyorslábu, isteni hős Akhilleusz
- toposz: kortól és műtől függetlenül nagyjából azonos jelentés, lehet cselekmény, szerkezetelem is „Majd hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből”
- deus ex machina: emberi és isteni világ együttesen szerepel „…biztos a döntés, tűrőlelkű Odüsszeusz már haza kell, hogy eredjen.”
- késleltetés: feszültségkeltő eszköz
- előreutalás: később bekövetkező fontos eseményekre való utalás
Időmértékes verselés
- időegysége: mora, alapegysége: versláb
- jambus u -
- trocheus - u
- daktilus - u u
- spondeus - -
- anapesztus u u -
- hexameter: hat verslábból álló, időmértékes sorfajta. Első öt verslába daktilus, amelyet az ötödik versláb kivételével (ami kötelezően daktilus) spondeus is helyettesíthet. Hatodik verslába pedig leggyakrabban trocheus, de spondeus is lehet.
A trójai mondakör
- hiteles történeti alap, Heinrich Schliemann
- két isteni nász: Zeusz – Léda, Thetisz – Péleusz
Iliász
- témaválasztás: cselekmény egyetlen központi mozzanat köré (Akhilleusz haragja)
- héroszeszmény: tudatos sorsválasztás, közösségért végrehajtott tett, nagysága túléli a hőst
- egyén és közösség: hérosz döntései hatással vannak a közösségre
- ismétlődő szerkezetek
- a pajzs készítése: életképek, a görög mindennapok megismerése
Odüsszeia
- utazástoposz: személyiség gazdagodása, bölcsebbé, tapasztaltabbá válás
- embereszmény: legfőbb érték az élet, de kalandok teljes megélése, tanulás à önreflexió
- a család szerepe: mindenek felett álló érték, családegyesítés története
- értékváltás: görög társadalmi változás à Iliász – Odüsszeia egy emberöltővel eltér à Homérosz?
- szerkezet: három fő szál, Télemakhosz útja, Odüsszeus hazatérése és bosszúja, phaiákok szigete
- istenek és emberi sorsok: istenek szerepe jóval korlátozottabb az Iliásznál
A görög líra
- elégia: minden hosszabb, disztichonban íródott költemény
- disztichon: hexameter + pentameter (hexameter, melynek a harmadik és hatodik verslába csonka, a verssor közepén aranymetszet, cezúra van)
- epigramma: rövid disztichonban íródott költemény, sírfelirat, később szatirikus, csipkelődő
- iamboszköltészet: népköltészetből származik
- kardalköltészet: személyes témák, egyéni érzések, hangulatok
- Ibükosz: Töredék a tavaszról
- Szapphó: Aphroditéhoz
- himnusz: liturgikus és költői műfaj, tárgya és alkalma valamely istenség, esetleg elvont eszme vagy erő dicsőítése. ABA alapszerkezetű
- szapphói strófa: három szapphói és egy adoniszi sor (három hosszú, egy rövid sor)
- Anakreón: Gyűlölöm, Engem a szerelem, Töredék a halálról
- dal: egynemű érzéseket, hangulatokat egyszerű formában megszólaltató, lírai műfaj. A legszubjektívebb műfajnak tartja az irodalomelmélet, mert benne a lírai én önkifejezése közvetlen, vallomásos jellegű. Rövid terjedelem, ismétlődő strófaszerkezet jellemzi.
- hatás: Horatius, Csokonay Vitéz Mihály
A görög dráma
- a dráma eredete: Dionüszosz-kultusz
- dithürambosz: az ódával és a bordallal is rokonítható ókori görög lírai műfaj. Eredetileg Dionüszosz isten csodás tetteiről, szenvedéseiről, haláláról és feltámadásáról szóló himnikus mű, amelyet a fenséges, elragadtatott hangnem és dallam jellemez. Az ie. VI. századtól a kardal formájában terjedt el a Dionüszosz tiszteletére rendezett ünnepségeken, férfikórusok adták elő.
- karvezető kiemelése à drámai párbeszéd à második, harmadik színész à dialógusok
- a drámai verseny: Nagy Dionüsszia, közéleti jelentőséggel bíró polgári tevékenység
- a görög színház: szabad téren, nyitott színházépület, nézőtér (theatron), tánctér (orkhésztra), oltár (thümelé), fal (szkéné), emelőgép (mechané à deus ex machina), színpad
- színészek: csak férfiak, maszkban, bőr tánccipő
- közönség: egész nap a színházban, zajos nyüzsgés
- prologosz (előbeszéd): drámai helyzet vázolása
- parodosz (kar bevonuló éneke)
- epeiszodon: párbeszédes jelenet
- sztaszimon: álló kardal
- kommosz: tragikus hős panaszdala a drámai végkifejlet előtt
- exodosz (kar kivonuló éneke): záró rész
- Aiszkhülosz, Euripidész, Szophoklész
- Szophoklész: Antigoné, Oidipusz király
- konfliktusos dráma, konfliktusos tragédia
- thébai mondakör
A RÓMAI IRODALOM
Történelmi, szellemi, művészeti környezet
Archaikus kor
- ie. 1000 körül: latinok a Tiberis folyó mentén letelepedtek, ie. 753 Róma alapítása
- párhuzamosan a városfejlődéssel: irodalom
- ie. III. sz.-ban kezdődött, jelentős görög hatás
- első alkotások: görög drámák latin átültetései, Odüsszeia fordítás, komédiaszerzők
- görög közvetítés: latin nyelv kifejezőereje nő, kül. műfajok, időmértékes verselés
- görög műveltség mintaértékű (hellenisztikus birodalom)
Klasszikus kor
- ie. 81. Cicero első nyilvános fellépése – Augustus császár haláláig
- aranykor: Pax Romana
- patrónusok: irodalmi-művészeti körök szervezése, Maecenas-kör, Messala-kör
Ezüstkor és késő császárkor
- Augustus halálától Traianus császár haláláig (117)
- kevésbé jelentős lírai művek à történetírás, latin próza
- szépirodalom visszaszorul à retorikai és vallási irodalom (Újszövetség kanonizációja)
Bölcselet: ie. I. sz. görög oktatók, Cicero: latin filozófia nyelve, erkölcsi kérdések, sztoikus Seneca, Marcus Aurelius, újplatonikus filozófia, keresztény bölcselet kezdetei
Társművészetek (építészet, szobrászat): templomok, közterek (Forum Romanum), cirkuszok (Circus Maximus), fürdők, színházak (Colosseum), vízvezetékek, utak (Via Appia), portréfestészet, padlómozaik
- Catullus: Éljünk, Lesbia…, Gyűlölök és szeretek…
- hiperbola: görög eredetű szó, áthágást, túlzást jelent. Olyan gondolatalakzat, amelyben a beszélő nagyobb, erősebb jelentésű szavakat vagy mondatokat használ, mint ami a tényleges, szó szerinti kifejezésnek megfelelne.
- A veronai Catullus: első, tudatosan megszerkesztett verseskötet
- hatása: olasz reneszánsz, XIX. sz. német líra, Weöres Sándor, Devecseri Gábor
- Vergilius: Eclogák, Aeneis
- ekloga: Vergilius használatában vált a pásztori témájú (bukolikus), párbeszédes vagy monológ formájú, hexameterben írt költeményeket megnevező kifejezéssé. Az ekloga a békés pásztori élet idilli életérzését kifejező lírai vers, amely epikus elemeket is tartalmaz. Műfaji értelemben a Vergiliust követő korok is ebben az értelemben használják. A középkorban sem volt ismeretlen, a reneszánsztól a klasszicizmus koráig Európa-szerte vezető műfajnak számított, és a modern kor is megtalálta benne kifejezési formáit. A magyar irodalomban: Radnóti Miklós.
- idill: (gr. eidüllion ’képecske’) szűkebb értelemben pásztori témájú életkép vagy pusztán bukolikus témájú mű. Tágabb értelemben olyan irodalmi alkotás, amelyben az eszmény, mint megvalósult tartalom, a boldogság és öröm forrása jelenik meg.
- Horatius: Licinius Murenához
- óda: (gr. odé ’ének’) eredetileg – a görög irodalomban – éneket, lírai művet jelölt. Latinul: carmen. A himnusszal rokon, fenséges tárgyról szóló, emelkedett hangnemű, rendszerint bonyolult ritmikájú és felépítésű, terjedelmesebb lírai költemény.
- az arany közép, mérték a legfontosabb, kiegyensúlyozott élet
- hajótoposz
- Thaliarchushoz c. verse: Élj a mának! (Carpe diem!)
- alkaioszi strófa (két hosszú sor aranymetszettel, két rövid)
- hatása: Hajnóczy József, Kossuth Lajos
- Ovidius: Átváltozások (Metamorphoses)
- cél: Aeneashoz hasonló eposz megteremtése (15 könyvből áll)
- a világ keletkezésétől a saját jelenkoráig görög és római mítoszok összegyűjtése
- Augustus császár dicsőítése
- hatása: középkori lovagi líra, vágánsköltészet (szerelemfelfogás), reneszánsz, barokk festészet (mitológia), Shakespearse, Goethe, Babits Mihály Gólyakalifa, G. B. Shaw, My Fair Lady
- Phaedrus: Állatmesék
- hogyan lehet megélni, boldogulni a tökéletlen, erőszakos, igazságtalan világban?