Arany János
Arany János (1817-1882)
1. Élete
- szül.: 1817, Nagyszalonta, elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként
- apja: Arany György, anyja: Megyeri Sára
- 1823-32: elemi iskola, algimnázium Nagyszalontán
- 1833: debreceni református kollégium à 1 év múlva: Kisújszállás, ideiglenes tanítói állás
- 1835: debreceni ref. koll. folytatása, festészet, szobrászat, zeneszerzés kísérlete
- 1836: színész à hazatér: anyja meghal, apja ideiglenesen megvakul
- 1839-ig: nagyszalontai gimnáziumban segédtanító
- 1840: segéd –majd aljegyző à nov.: <3 Ercsey Julianna (41.Juliska, 44.László)
- 1847: Toldi, Kisfaludy Társaság pályázatának megnyerése à költeménnyel válasz Petófinek à szoros barátság
- 1848: Kisfaludy Társaság tagja, Nép Barátja szerkesztője, nemzetőr Aradon
- 1849: belügyminiszteri fogalmazó Debrecen, Pest à szabadságharc bukása: mindent elveszt, bujkál
- 1851: néhány hónapig Tisza Domonkos nevelője, nov.: nagykőrösi gimnáziumban magyar, latin
- 1859: Akadémia tagja, székfoglaló Zrínyi és Tasso
- 1860-tól: Pest, Szépirodalmi Figyelő, Koszorú szerkesztése
- 1865: meghal Juliska
- 1870-76: Akadémia titkára
- 1877: nyaranta Margit-szigeten lakott
- 1882: Petőfi szobrának leleplezése, meghűl à betegség à meghal
2. Pályaképe
- 1845-1849: korai pályaszakasz
- első jelentős alkotása: Az elveszett alkotmány (Kisfaludy Társaság pályázat, 1845)
- Toldi (1846): olyan elbeszélő költemény, „melynek hőse valamely, a nép ajkain élő történelmi személy”, forma és szellem népiessége
- trilógia: Toldi szerelme, Toldi estéje (1848) sokkal különbözőbb a hangulata
- forradalom és szabadságharc: mozgósító szándékú népies helyzetdalok pl. Nemzetőr-dal, Rásüt az esthajnal…
- erkölcsi kötelesség: nemzetét buzdító költő szerepének vállalása
- költeményein Petőfi hatása érződik
- 1851-1860: nagykőrösi körszak
- háttérbe szorultak a hosszabb verses epikai alkotások à líra, kisepikai műfajok (ballada)
- előzmény: Toldi estéje (lírizálódás, rezignáltság)
- egyensúlyhiány, liberális romantika haladásképzetének megrendülés, ön –és nemzeti azonosságvesztés tragikus élménye
- rezignált, lemondó szemlélet, egyén és világ harmóniavesztése, eszmény és valóság ellentéte, lét lefokozottságának tapasztalata
- 1860-1877: az irodalomszervező
- 1860: Kisfaludy Társaság igazgatója
- első évek művészileg termékenyek
- 1863: Csaba-trilógia à Buda halála
- Szépirodalmi Figyelő, Koszorú szerkesztője
- 1870-től Akadémia főtitkára
- költői hallgatás
- 1877 nyaráig „alkalmi szesszenések”, „mondacsok”, emlékkönyv-bejegyzések, sírversek
- 1877- : az „Őszikék” korszak
- 1877 nyara: Margit-sziget à természet közelsége à visszatér alkotói kedve
- Gyulai Páltól kapott kapcsos könyvbe ír
- öregség, halál közelléte: rezignáció jellegének megváltoztatása
- végső nyugalom vágya, belenyugvás, önirónia + csendes derű, élethez való ragaszkodás
- pl. A lepke, Mindvégig, Epilogus
- epikus költészete
- modern élet töredezettség-élménye, én és világ megbomlott harmóniája, eszmény és valóság egyensúlytalansága, távlat –és egyensúlyhiány meghaladása, létértelem keresése
- egyén és világ harmóniájának az ősi világlátáshoz hasonló újraalkotására tesz kísérletet
- pl. Az elveszett alkotmány (mint Petőfinél A helység kalapácsa), Toldi, Keveháza (1852), Bolond Istók, A nagyidai cigányok (1851), Csaba-trilógia
- ballada-költészete
- műballada: XVIII. sz., Thomas Percy, James Macpherson – Osszián + romantika, szentimentalizmus
- ballada: nép –és műköltészeti kisepikai műfaj, de lírai és drámai elemeket is tartalmaz. Ált. tragikus témát dolgoz fel, de vannak komikus, vígballadák is. Történetet beszél el, ugyanakkor a cselekménye a szereplők drámai párbeszédéből, vagy lírai monológjából bontakozik ki. Mellékes körülmények elhagyása à szaggatott, homályos, drámai
1. népi jellegű balladák – skót és erdélyi népballadákkal rokonítható pl. Ágnes asszony
2. drámai balladák – párbeszédre és síkváltásra épül, shakespear-i pl. V. László
3. a históriás énekek hagyományához kapcsolódó pl. Zách Klára, Szondi két apródja
4. románcos – Goethe és Schiller hatását mutató pl. Rozgonyiné
5. kísértetes pl. Híd-avatás, Tengeri-hántás
6. anekdotikus pl. Pázmán lovag
1. ősi (archaikus) világképet újraalkotó pl. Rozgonyiné, Pázmán lovag, Mátyás anyja
2. elrendezettség felbomlása pl. Szondi két apródja, A walesi bárdok, V. László
3. fölbomlik az értékkommunikáció egyértelműsége, eltűnik a gondviselés
pl. Tengeri-hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék
3. Művei
- A rab gólya 1847
- Évek, ti még jövendő évek 1850
- Letészem a lantot 1850
- Írószobám 1850
- Ősszel 1850
- Kertben 1851
- A világ 1852
- Visszatekintés 1852
- V. László 1853
- Ágnes asszony 1853
- Szondi két apródja 1856
- A walesi bárdok 1857
- A lejtőn 1857
- Az örök zsidó 1860
- Vojtina arc poétikája 1861
- A lepke 1877
- Epilogus 1877
- Natuam furcá expellas 1877
- Vásárban 1877
- Tamburás öreg úr 1877
- Tengeri-hántás 1877
- Mindvégig 1877
- Őszikék 1877
- Híd-avatás 1877
- Vörös rébék 1877
- Sejtelem (Életem hatvanhatodik évébe) 1882. márc. 2.