Az avantgárd irodalma
- ed. kifejezés: fr., felderítő előőrs
- mindenfajta hagyománnyal való szakítás
- irányzatai: kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus
- lezárul: második világháború
Kubizmus
- elnevezés: lat. cubus ’kocka’
- kiindulás: Franciaország
- előzménye: Paul Cézanne
- első alkotása: Pablo Picasso – Avignoni kisasszonyok, 1906-07
- képviselői: Georges Braque, Fernand Leger
- magyar képviselői: Bortnyik Sándor, Nemes Lapérth József, Uitz Béla
- geometrikus ábrázolás, tér és idő újszerű megragadása
- térbeli és időbeli többszempontúság, szimultanizmus (montázs, kollázs)
- lezárul: 1914
Futurizmus
- elnevezés: olasz, futuro ’jövő’
- kiindulás: Olaszország
- szimbolizmussal, szecesszióval szembefordul
- előzmény: Nietzsche – hőskultusz, Bergson – intuíciótan
- vezéregyéniség: Filippo Tommaso Marinetti – A futurizmus megalapítása és kiáltványa
(1909. február 20. – Le Figaro c. lap)
- kulcsfogalmak: erő(szak), mozgás, sebesség, lázadás
- művészeti megújulás mellett társadalmi-politikai változások
- programok (manifesztum), kiállítások, tüntetések, röpcédulák, reklám
- nagyvárosi élet, technikai fejlődés üdvözlése
- fontos: előítéletek feladása à hely megtalálása a világban
- hagyomány elutasítása, jövőbe vetett tekintet
- poétikai elvek: központozás eltörlése, hagyományos mondattani szabályok lerombolása, logika mellőzése, dinamikus hangzás, versritmus feloldása (szabad vers)
- szabad vers: pl. Marinetti: Óda egy verseny-automobilhoz, Walt Whitmann
- képzőművészet: Umberto Boccioni – Egy kerékpáros dinamizmusa
Giacomo Balla – Egy pórázon vezetett kutya dinamizmusa
- olasz futurizmus lezárul: 1914
- orosz futurizmus: 1912, Pofon ütjük a közízlést (kiáltvány) – Vlagyimir Majakovszkij
Expresszionizmus
- elnevezés: lat. expressio ’kifejezés’
- kiindulás: Németország
- fénykora: 1910-1925
- elutasítja a pozitivizmust, impresszionizmust, naturalizmust, de pozitivista módon társadalom és benne élő ember átformálása
- embereszmény háttere: kereszténység megváltásgondolata, felsőbbrendű ember, Bergson, Freud
- előzmény: Henri Matisse, Őszi szalon kiállítás, Párizs, 1905
- képzőműv. előfutár: Gauguin, Van Gogh „fauvisták” (vadak)
- irodalmi előfutás: Walt Whitman (szabad vers), Emil Verhaeren (szabad vers), August Strindberg (dráma), Franc Wedekint (dráma)
- Die Brücke (A Híd): Drezda, 1905-1913, Emil Nodle
- Der Sturm (A Vihar): Berlin, 1910-1932, Kassák Lajos, Déry Tibor, Moholy Nagy László
- Der Blaue Reiter (A kék lovas), München, 1911-1914, Vaszilij Kandinszkij (festő), Paul Klee (festő), Arnold Schönberg (festő, zeneszerző), Ernst Barlach (képzőm.), Oscar Kokoschka (képzőműv.)
- Die Aktion (A Tett): Berlin, 1911-1932
- ember belső eszményének, szorongó látomásának kivetítése
- politikai jellegű állásfoglalások is
- szolidaritás a társadalom kivetettjeivel
- ellentétes fogalompárokban való gondolkodás (pl. szegény-gazdag, önzés-áldozat)
- műalkotás létrehozása: világot megváltoztató akarat, tett
- lázadó hang, poetikus, himnikus hangvétel, kétségbeesés
- szabad vers előnyben részesítése szinte kivétel nélkül
- szimbólumok helyett látomás
- szimultanizmus, montázs, képek és érzések viszonylag szabad áradása
- csapongó mondatfűzés, igék, főnévi igenevek, indulatszót terheltsége
- dráma: tanító szándék, színházban elvont terek, díszletek, stilizált játék
- Georg Trakl, August Stramm, Franz Werfel, Gottfried Benn
- magyar képviselői: Nyolcak - Tihanyi Lajos, Pór Bertalan, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Berény Róbert
- Kassák Lajos, Botnyik Sándor, Uitz Béla, Nemes Lapérth József, Bernáth Aurél, Szabó Dezsó, Szabó Lőrinc
Dadaizmus
- 1916. február 8. Zürich, Cabaret Voltaire rendezvény, háború ellen tiltakozó fiatal művészek svájci gyülekezőhelye
- elnevezése: fr. gyereknyelvben „ló, paci”
Tristan Tzara: a mozgalom román származású vezéralakja szerint „szent tehén farka”
olasz tájnyelvben „kocka, anya”
- anarchista lázadás
- élet = valóság = művészet
- kulturális hagyomány és érték, minden meglévő művészi forma lerombolásának hirdetése
- esztétikumellenesség, botrány, közönség meghökkentése
- Marcel Duchamp, Hans Arp, Paul Éluard, André Breton (később szürrealizmushoz csatlakoznak)
- magyar képviselő: Kassák Lajos, Ma c. folyóirat
Szürrealizmus
- elnevezése: fr. sürréalisme ’valóság fölöttiség, valóságon túli’
- kiindulás: Franciaország, kséőbb Belgium, USA, Prága
- kezdete: 1919 és 1924 között, fénykora a 20-as évek második fele
- kései szakasza a második világháború után
- polgári rend elleni lázadás, politikai életben való részvétel
- alkotói sokan a kommunista párttal kapcsolatban vannak
- elnevezés használata először: Apollinaire – Teiresziász emlői (színdarab, 1917)
- első kiáltvány: dadaista csoportból kilépő Breton, 1924
- két világsík: egy látható és ellenőrizhető valószerű + látomásos, fantasztikus, álomszerű irrealitás
- utóbbi felszabadítására való törekvés
- ember igazi énje: tudatalatti (ártatlanság, költészet ismeretlen gazdagságának új lehetőségei)
- hatás: Bergson, Freud, Hegel, Marx, Einstein relativitáselmélete
okkultizmus, parapszichológiai kutatások
Novalis, Hölderlin, Blake, Coleridge művészete
Lautréamont – Maldoror énekei (kollázstechnika, apokaliptikus látomás, későromantika
„Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.”
Appolinaire, dadaizmus à romboláson túllépve: új létrehozása, ember felszabadítása
- önműködő (automatikus) írás, szürrealista kép
- álom, önkívület, őrület, szabad képzettársítások rögzítése
- felszabadítás eszköze: fekete humor
- szürrealista vers: szabad asszociációkra épülő képsorozat, amelyben a kép elemei nincsenek egymással logikai kapcsolatban
- képviselői: Louis Aragon, André Breton, Paul Éluard, René Char
- magyar: Kassák Lajos, fiatal József Attila, Illyés Gyula
- szürrealista próza: naplóforma, folyamatosság felszámolása, mozzanatok
- dráma: oksági összefüggéseket lazító-feloldó álomszerűség, őrület, csoda
- festészet: De Chirico, Dalí, Chagall, Magritte, Miró
- film: Luis Bunuel
Konstruktivizmus
- elnevezése: lat. constructio ’összeszerkesztés’
- világ technicista jellegű újjáteremtésére való törekvés
- alkotói logika megtestesülése: gép
- esztétikum helyett hasznosság
- kpont: építészet, képző –és festőművészet
- képz.műv.: Kazimir Malevics, Piet Mondrian
- magyar: Huszár Vilmos, Kassák Lajos (Ma folyóirat)