Az előmodernség magyar epikája
Mikszáth Kálmán (1847-1910)
1. Élete
- szül.: 1847, Nógrád megye, Szklabonya, iparos gazdálkodó családban
- 1869: győri jogakadémia, pesti jogi kar, de diplomát nem szerzett
- 1870-es évek: Balassagyarmat, Mauks Mátyás nógrádi főszolgabírónál esküdt, majd ügyvédsegéd
- 1873: Mauks akarata ellenére <3 Mauks Ilona, újságírói ill. szerkesztői állás Pesten
- 1875: válást kezdeményez (kilátástalan egzisztencia miatt) à később újra <3 Mauks Ilona
- Szegedi Napló munkatársa, 1789 árvíz: Szeged pusztulása c. írása
- 1881: Pesti Hírlap munkatársa, Tót atyafiak megjelenik
- 1882: A jó palócok, Petőfi Társaság tagja
- 1883: Kisfaludy Társaság tagja
- 1887: Szabadelvű Párt, országgyűlési képviselő, 23 évig (kétszer szólalt fel összesen)
- 1889: Akadémia levelező tagja
- 1895: Szent Péter esernyője (eddig több, mint 20 nyelvre lefordítottak)
- 1896: budapesti újságírók egyesületének elnöke
- 1909: Kisfaludy Társaság döntése: Mikszáth 40éves írói jubileuma, egy évig tartó országos program à Mikszáth-kultusz kialakulásában nagy szerep
- 1910. máj. 23.: 12 nappal az írói főünnepség után súlyos tüdőgyulladás à meghal
- Zsurzs Éva: tévéfilm-sorozat a regényeiből à A fekete város (1971), Beszterce ostroma (1976), Különös házasság (1984)
2. Pályaképe
- helye a kánonban: kortársak szerint Jókai utódja
- legjellemzőbb vonás: romantikától a realizmus felé való elmozdulás
- mai irodalomtudomány: romantika, realista nem lehet, nem értelmezhető ezeken belül
- a mikszáthi anekdota: az anekdotát fő prózaszervező elvvé teszi
- regények: anekdoták laza füzérei (nyitott kompozíció) à idő és cselekmény folyamatosságának felfüggesztése (újszerű, modern próza eredménye)
- kialakítja: élőbeszédszerű elbeszélői stílus (anekdota és anekdotamondó közös előismerete, szokás és értékrendje)
- alapötlet: ismert történetek a korabeli lapokból (Beszterce ostroma, Különös házasság, A Noszty fiú esete Tóth Marival)
- A tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882): ismert és elismert szerző lett
- A tót atyafiak: Az aranykisasszony, Az a fekete folt, Lapaj, a híres dudás, Jasztrabék pusztulása
- A jó palócok: mesék, balladák, példázatos és életképszerű elbeszélések (15) a palóc vidék hagyományaiban gyökereznek. Személyes elbeszélésmód, erőteljes történetmondói hang
- publicisztikája: Apróságok a házból, A tisztelt Ház (honatyák és a parlament tevékenységét bemutató gunyoros, szatirikus karcolatok) Pesti Hírlapban 20 évig
- regényei: Nemzetes uraimék (1883)
A beszélő köntös (1889)
Beszterce ostroma (1894)
Szent Péter esernyője (1895)
A gavallérok (1897)
Új Zrínyiász (1898)
Különös házasság (1900)
A sipsirica (1902)
A Noszty fiú esete Tóth Marival (1908),
A fekete város (1910)
- travesztia: (olasz travistere ’átöltöztetni’) a paródiával rokon komikus műfaj. Az eredeti témát, művet, eljárásmódot torzítva, szándékosan rontott formában adja elő. Így a tartalom és a forma széttartása nevetséges hatást kelt.
Bródy Sándor (1863-1924)
- író, újságíró
- művészi magatartás: „magányos bohém” – nem csatlakozott semmilyen mozgalomhoz
- Nyomor c. elbeszéléskötet: naturalizmus nyitánya
- regény: A nap lovagja 1902
- dráma: A dada 1902, A tanítónő 1908
- novellái: Rembrandt-novellaciklus 1925 à meghatározó: klasszikus modernség esztétizmusa
Cholnoky Viktor (1868-1912)
- Hét c. lap egyik legjelentősebb novellistája
- hatás: Edgar Allan Poe romantikus hagyományok
- „kibillenő realizmus”
- kísérteties novellák
- pl. Az alerion-madár vére
Arany László (1844-1898)
- Arany János fia, költő, műfordító, mesegyűjtő, néprajzkutató
- A délibábok hőse 1872, verses regény (Hübele Balázs: lelkes, mindenbe belefog, de semmi sem sikerül neki)à Kisfaludy Társaság pályadíja
Gozsdu Elek – Tantalus (1886), naturalista
Asbóth János – Álmok álmodója 1878 (főhős: Darvady Zoltán)
Petelei István – Keresztek (Mikszáth Tót atyafiak után egy évvel), erdélyi figurák
Ambrus Zoltán – a Hét alapítótagja, Midas király 1906 (szecesszió stílus)
Gárdonyi Géza – Egri csillagok (1899), A láthatatlan ember (1901)
Tömörkény István – Szegedi parasztok és egyéb urak (1893), szegedi és környéki népélet
Lovik Károly – modern lélektaniság, pszichoanalitikus szemlélet, individuum megosztottsága