Humanizmus és reformáció Magyarországon
A humanizmus és a reformáció Magyarországon
- XV. sz.: új szellemiség nyomai
- Hunyadi Mátyás 1458-1490: Itália után Mo.-n elsőként a reneszánsz és humanizmus
- Vitéz János nagyváradi püspök, Aragóniai Beatrix (Nápolyból)
- budai, visegrádi palota: ren. részekkel bővült
- olasz humanisták a királyi udvarban: Antonio Bonfini (történetíró), Galeotto Marzio (költő)
- Bibliotheca Corviniana: kódexek, nyomtatott könyvek (mára megmaradt könyvek: Országos Széchenyi Könyvtár + világ kül. könyvtáraiban)
- Sixtusi énekkar (pápai énekkar)
- külföldön tanuló magyar diákok száma megnőtt (Krakkó, Bécs, Itália)
- Bologna: pl. Thúróczy János történetíró
- Padova: pl. Brodarics István (mohácsi csata tudósítója)
- korszak egyetlen kiemelkedő költője: Janus Pannonius
- reformáció gyors terjedése
- bibliafordítói tevékenység
- nemzeti nyelv kiművelésének kezdetei
- iskolák, nyomdák alakultak
- vitadráma, prédikációs és levélirodalom virágzása
- fabulák (írástudatlan közönséghez)
- Pesti Gábor: Esopus fabulái, Heltai Gáspár: Száz fabula
- liturgikus énekek megújulása pl. Szenci Molnár Albert
- XVUI. sz. második fele magyar nyelvű világi költészet (Balassi Bálint)
- Bakfark Bálint: lantművész és zeneszerző
Janus Pannonius (1434-1472)
1. Élete
- szül.: 1434, szlavóniai Csezmicén
- latinul ír, horvát anyanyelvű, magyarországi humanista költő
- név: Magyarországi János
- 1447-1458 Vitéz János (anyai nagybátyja, nagyváradi püspök) Itáliában neveltette
- magániskola: Guarino da Verona
- Velence, Padova (egyházjog, doktori cím)
- 1458: magyar királyi kancellária
- 1459: pécsi püspök lett
- 1465: Mátyás követeként Itáliába, kegyvesztett lett
- 1471: Mátyás elleni főúri összeesküvés
- 1472: Itáliába menekülése közben meghal Zágráb mellett, Medvevárban
2. Pályaképe
- kötelező minták, mitológiai sablonok egyénivé formálása
- kortárs itáliai humanista környezet (magyar irodalomban később)
- antik római irodalom nyelvét, stílusát követi
Itáliai korszak (1447-1458)
- korai epigrammák: iskolai feladatra, rögtönzések, Martialis költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik (pl. Gryllusra, Marcellóhoz)
- gyakran sikamlós erotika, kapcsolat a kkori vágánsköltészettel (pl. Szilviáról)
- retorikus szerk.: érvelés klasszikus alakzatai
- irónia à művelt ember szellemi fölénye a tudatlansággal, erkölcsi kicsinységgel szemben
- gondolkodásmód: humanizmus világi szellemében, vallás távol áll
- 1450 szent év zarándoklatainak gúnyolása (pl. Galeotto Marzióhoz) vallásßàhumanizmus
- dicsőítő énekek (panegiricus) élet erkölcsi természete, ember elé eszmények
- pl. Guarinóhoz (itáliai mestere) bölcs ember, jeles nevelő
Magyarországi korszak (1458-1464)
- epigrammák és elégiák
- költői helyzetének, saját életének kérdéshiányai, szellemi hontalanság
- értő közönség hiánya, Itáliába való visszavágyódás (műveltség, baráti környezet)
- pl. A narni Galeottóhoz
- alkotói büszkeség kimondása (pl. Pannónia dicsérete)
- 60-as évektől: elégikus-tragikus hangvétel (pl. Mikor a táborban megbetegedett, Saját lelkéhez) gyenge, beteg test ßàművelt, humanista szellem
- verseinek utóélete: Mátyás összegyűjtette, könyvtárában elhelyezte
- XVI. sz. többször kiadták, majd évszázadokra elhomályosult
- XIX. sz. három hosszabb költemény magyar fordításban megjelent
- 1930-as években életmű magyarra fordítása
- Weöres Sándor, Csorba Győző, Vas István, Nemes Nagy Ágnes
- Búcsú váradtól
- búcsúvers: (gr. propemptikon ’útnak induló’) alkalmi költemény, a nép –és műköltészetben is gyakori lírai műfajcsoport. Témája a szeretett személytől vagy környezettől való elválás. Az antikvitásban nagyobb művek részleteként és önállóan is megjelenik. Ismerjük a középkori lovagi költészetből is. A reneszánszban nagyszámú változata alakult ki. (pl. Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm, Balassi Bálint: Búcsúja hazájától). Gyakori a kuruc kor népszerű irodalmában (pl. Őszi harmat után…)
- Egy dunántúli mandulafáról
- archetípus: őskép
- Saját lelkéhez
Balassi Bálint (1554-1594)
1. Élete
- szül.: 1554, Zólyom várában, főnemesi család
- tanítója: Bornemissza Péter (kor legjelentősebb prédikátorírója)
- tanulmányok: 1565-től Nürnberg
- 1569: apját felségárulási perbe fogták à Lengyelország
- 1572: családja vigasztalására: Beteg lelkeknek való füves kertecske fordítás németről
- 1575: Báthori erdélyi fejedelem elleni hadjárat à elfogják à fejedelem barátja
- 1576: Báthorival Lengyelországba, lengyel reneszánsz udvari kultúra
- 1577: hazatér
- 1578: Losonczy Anna <3 à Anna és Júlia-versek
- 1579: hadnagyság Egerben 4 évig
- 1584: házasság unokatestvérével, Dobó Krisztinával, hozomány: elfoglal királyi tulajdonú, de zálogbirtokként a Dobók használta Sárospatak várát à vérfertőzés, felségárulás
- taktikai megfontolásból katolikus hit, házasság érvénytelenítése
- kapcsolatba kerül Wesselényi Ferenc feleségével: Szárkándy Anna à Celia-versek
- 1593: 15éves háború, Divény, Kékkő ostroma
- 1594: Esztergom ostromában megsebesül (ágyúgolyó) à pár napra rá meghal
2. Pályaképe
- magyar nyelvű költészet megújítója
- poeta doctus: tudós költő (8 nyelven beszélt)
- költői pontosság életművének megszerkesztésére (Gerézdi Rabán szerint)
- Balassa-kódex: versek nagyobb egységekben, ciklusokban (keletkezéstől függetlenül) àmegalkotott (fiktív) lelki önéletrajz, számszimbolika fontossága (Petrarca)
- tematikus csoportok: szerelmes (Anna, Júlia, Célia-versek), istenes és vitézi versek
- korai költészete: magyar énekszerzés hagyományai àesztétika: dallam + szöveg
- nótajelzés: ad notam (szöveghez megadva)
- alkalmi költemények, valóságos élethelyzethez is kapcsolódnak, eseménysor
- európai humanista szerelmi költészet hagyományait követi
- tudós költészet és valódi szövegvers felé
- újaltin költészet formakultúrájának megismerése
- vers zenei-hangulati elemeinek növekedése
- valóságos élethelyzetektől való eltávolodás à költői fikció világa
- Júlia-ciklustól kezdve: költői képek kifejező szerepe egyre fontosabb
- Celia-versek: vizualitásra épülő kép és szöveg zenei hangulata fontos
- fordulat a magyar líra alakulástörténetében
- Balassi trubadúrköltő-e? Nem, mert folyamatosan változó, saját jegyek, nem egynemű
- istenes versek: 19 költemény
- személyes érdekű, közvetlen hangvételű alkotások, gyakran hit megrendüléséről
- nyelvi kifejezésmód: magyar vallásos verselés hagyományaihoz is illeszkedik
- életműben: versszerkezet változások
- első szakasza: szimmetrikus, 3 pillérre épülő kompozíció pl. Bocsásd meg, Úristen, Egy katonaének
- később: aranymetszés aszimmetrikus arányai pl. Ó, nagy kerek kék ég
- reneszánsz: művészi alkotás belső harmóniája, arányosság à világ egyetemes harmóniája
- Szép magyar komédia (Castelletti Amarilli c. olasz mű magyarosítása)
3. Versei
- Hogy Júliára talála, így köszöne néki
- ütemhangsúlyos verselés: alapja a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása. Alapegysége az ütem, amelyet egy hangsúlyos és néhány hangsúlytalan szótag alkot. A magyar ütemben a hangsúly mindig az első szótagra esik, mely után 1-3 hangsúlytalan szótag következik. Értelmi és verstani nyomaték nem esik egybe feltétlenül. (Sorfajták: verssorban előforduló ütemek és szótagok száma szerint nevezi meg a verstan pl. kétütemű hetes 4+3, ha a két sor azonos szótagszámú ütemet tartalmaz, akkor felezésről beszélünk. Balassi pl. felező nyolcas (4+4 xxxx / xxxx)
- Kiben az Celia szerelméért való gyötrelméről szól hasonlítván az szerelmet hol malomhoz s hol haranghoz: szerelmi élmény összetettsége, malom – forgó világmindenség, harang – égi és földi világot összekötő (szent) jelkép
- összetett (komplex) költői kép: több képszerű stíluselem kapcsolatából, egységbe szerveződéséből létrejövő alakzat. Leggyakrabban egy-egy metaforára épül: a metaforában rejlő tartalmi (fogalmi) és képi lehetőségeket bontja ki, miközben gyakran újabb, az alapmetafora fogalmi és képi részéhez illeszkedő metaforá(k)ba hajlik át.
- oximoron: egymásnak ellentmondó, egymással összeegyeztethetetlen jelentésű szavakat vagy mondatokat összekapcsoló retorikai és stílusalakzat.
- Egy katonaének: három részre szakadt Mo., végvárak fontossága
- életkép: a mindennapi élet valamely tipikus alakját vagy helyzetét, eseményét örökíti meg. Az egyénítés helyett a közös sajátosságok néhány jellemző jegyének, elemének kiemelése jellemzi. Önálló prózai vagy verses műként a XIX. sz. első fele, a romantika teszi divatossá.
- szinekdoché: (gr. ’együttértés’) jelentésátvitelen alapuló szókép, melynek alapja lehet a nem és a fajta (mint Balassi sorában: farkas és holló helyett vad s madár) vagy a rész és az egész („küzdött a kéz”) felcserélése.
- hídszerkezet:
- Balassi-strófa: hangsúlyos magyaros ritmusú versszak, melynek 3, 6, 9soros írásmódja ismeretes. (Balassi: 3soros) Minden hosszú sora 6-6-7 szótagú kisebb egységből (2 ütemből) áll, és e tagolás szerint írható a versszak 6 vagy 9 sorba is. Kötött rímképlete: aab ccb ddb, vagyis a hosszú sor hatosai egymással belső rímet alkotnak, a hosszú sorok záróegységei pedig szintén egybecsengenek. A ritmus és a rímszerkezet együtt nagyfokú megszerkesztettségre utal, és erőteljes zeneiséget hoz létre.
- Adj már csendességet (1591): rendkívüli tudatossággal megformált, ABA