Illyés Gyula (1902-1983)
1. Élete
- 1921-26: emigráció, Párizs à Cocteau, Tzara, Breton, Aragon (ismeretség)
- 1926-tól: Dokumentum c. folyóirat szerkesztése (Kassák, Déry)
- 1928: Nyugat állandó munkatársa
- 1939: <3 Kozmutza Flóra
- 1941-44: Magyar Csillag szerkesztője
- 1947-48: Válasz c. folyóirat szerkesztője
2. Pályaképe
Avantgárd indulás, újnépiesség
- Ma c. Kassák-folyóiratban szabadversek
- első versei: szürrealizmus (műfordításaival együtt emigráns folyóiratok közlik)
- hazatérése után: újnépiesség, élménylíra jelleg, zsáneres epikai vonások
- 1936: Puszták népe (dunántúli uradalmi cselédség életének mélységeit tárja fel)
Művészete az 50-es években
- ország újjáépítésének a hite (1945-50)
- nemzeti sorskérdések, történelmi fordulatok, kis népek problémáit elemzi
- 1952 Ozorai példa, 1953 Fáklyaláng, 1956 Dózsa György
- 1969 Tiszták, 1960 Kegyenc, 1963 Különc, 1972 Testvérek
- Irodalmi Újság, 1956. nov. 2. Egy mondat a zsarnokságról (ue. évben Kézfogások)
(- 1986-ig nem jelenhetett meg Magyarországon à külföldön híressé vált
- hatás: Paul Éluard – Szabadság, ed. címe Egyetlen gondolat (1941))
- korszak kiemelkedő versei: A reformáció genfi emlékműve előtt, Bartók, Doleo ergo sum
Közösségi érdekű gondolati líra
- 60-as, 70-es évek: újnépies hagyományoktól való eltávolodás
- 1961: Új versek
- 1965: Dőlt vitorla
- 1968: Fekete-fehér
- 1973: Minden lehet
- 1977: Különös testamentum
- vallomásos jelleg, tárgyiasabb szemlélet
- nemzeti kultúra, magyar nyelv, határon túl élő kisebbségek sorsa iránti elkötelezettség (Koszorú)
- kései versek: összegzés, elmúlás
- esszépublikációk: Hajszálgyökerek, Szellem és erőszak
Regényei
- 1946: Hunok Párizsban
- 1962: Ebéd a kastélyban (önéletrajzi ihletettségű)
- 1969: Kháron ladikján (nosztalgikus látásmód)
- 1979: Beatrice apródjai (Tanácsköztársaság eseményei)