József Attila (1905-1937)
1. Élete
- szül. 1905, József Áron – Pőcze Borbála
- 1908: legenda szerint Amerikába, valójában Románia, új család alapítása
- anya: mosásból próbálta eltartani gyermekeit
- 1910: Országos Gyermekvédő Liga à Attila és Etus Öcsödre kerül
- 1919: anyja halálakor teljesen árva lett
- gyám: Makai Ödön ügyvéd, Jolán férje
- 1920: makói magyar királyi állami főgimnázium, internátus
- 1924-től szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója
- 1925: bécsi egyetem, bécsi magyar emigrációval megismerkedik
- 1927: budapesti egyetem bölcsészkara
- 1928: Vágó Mária
- 1930: belép az illegális kommunista pártba, Szántó Judittal élettársi kapcsolat (1936-ig)
- 1931: Sarló és Kalapács c. moszkvai folyóirat a fasizmushoz közel álló költőkhöz sorolta
- Rapaport Samu révén kapcsolatba kerül a pszichoanalízissel
- 1933-34 körül kizárták a kommunista pártból, eltávolodik a kommunista eszméktől
- 1936: Thomas Mann-nal találkozik, majd 37-ben ismét: Thomas Mann üdvözlése c. óda
- 1936: pszichikai állapota megromlik, beteges szerelem pszichoanalitikusával, Gyömrői Edittel
- 1937: Kozmutza Flórával megismerkedik
- 1937: idegösszeomlás à szanatórium à Balatonszárszó (meghal)
- április 11. születésnapja a költészet napja
2. Pályaképe
Helye a kánonban
- klasszikus modernség, avantgárd, újnépiesség, eu. későmodernség törekvéseivel összhangban
Pályakezdése
- 1922: Szépség koldusa (Juhász Gyula ajánlásával Koroknay József kis nyomdájából)
- meghatározó a nyugatos hang, Ady, Kosztolányi, Babits, Juhász Gyula hatása
- 1923 elején néhány versét már a Nyugat is közli
- 1924-től: Népszava folyamatos publikálási lehetőség
- 1925: Nem én kiáltok
- eltávolodás a Nyugattól, avantgárd hatás erőteljesebb (expresszionisztikus versnyelv, formabontás, rímtelenség, szabad vers – Walt Whitman)
- új szín: népdal, népballada műfaji jellemzői + paraszti-falusi élet jelenségei (Szegényember balladája, Szegényember szeretője, Aki szegény, az a legszegényebb)
- provokatív hangú költeményei erős indulatot keltenek
Lázadó Krisztus: istenkáromlás vádjával perbe fogják
Tiszta szívvel: szembeállítja az egyetem dékánjával
Tiszta költészete (1927-29)
- határozottan megjelenő költői kísérlet
- hatás: francia szürrealizmus (képalkotás, versszerkesztés)
- Tverdota György szerint: nincs áttérés a szabad asszociációs versalkotásra (automatikus írás)
- tiszta költészet megvalósításával kísérletezik
- jellemzők: szépség igénye, szürrealisztikus merészség, tudatos képalkotás, szabályos forma
- pl. Gyöngy, Ringató, Tedd a kezed, Medáliák-ciklus, Harmatocska
- Ihlet és nemzet c. tanulmány: műalkotás megtapasztalható univerzum
- 1929: Nincsen apám, se anyám (verseskötet, Szeged)
Szómágia és közösségi költőszerep
- 1928: Bartha Miklós Társasága (belépése jelzi: népi jellegű közéleti érdeklődés)
- 1931: Döntsd a tőkét, ne síránkozz
- 1930: Toll c. folyóirat elutasító bírálat Babith Az istenek halnak, az ember él c. kötetéről
- 1931: kritika Móricz és Kassák alkotásairól is
- szómágia: megnevezett dolog, személy azonos a nevével, s annak kimondásával hatalmat lehet nyerni fölötte (a szónak cselekvésértéke, természetfölötti hatalma van)
- proletárművészetet saját kora tiszta költészetével azonosítja
Pszichoanalízis és költészet
- 1931: megismerkedés a freudi pszichoanalízissel, osztott személyiségfelfogás
- lélekelemző módszerű gyógyító eljárás, cél a viselkedés tudattalan jelentéseinek napvilágra hozatala
- pácienst ösztönzi: szabad képzettársítással minden kritika és kontroll nélkül azt fejezze ki, ami épp eszébe jut
- pszichikum osztott szerkezete: ösztönén – én – felettes én
- műalkotás: költő tudatának mélyéről felszínre hozott rendezetlen, álomszerű, asszociatív emlék –és gondolattartalmak + rendező tudat és nyelv à szublimáció
A líra későmodern megújítása
- 1932: Külvárosi éj
- 1934: Medvetánc
- összetett látásmód, értelmező és rezignáltan belátó magatartás, lírai én osztottsága
- gondolati óda (A város peremén, Elégi, Óda, Eszmélet), tájköltészet (Ritkás erdő alatt, Holt vidék, Téli éjszaka, Falu) hagyományainak újraírása à önmegszólító vers (Vigasz, Téli éjszaka, Eszmélet)
- megszólító verstípus: lírai én önmagát szólítja meg, az ellentétes burkolt megfogalmazása, személyiség osztottságának tapasztalata
- formateremtés változatossága: kötött és szabad versforma határán egyensúlyozás (Elégia)
villoni versforma megjelenése (Eszmélet)
antikizáló hexameteres forma (Párbeszéd)
ősi magyaros formák (A hetedik)
A kései versek világa (1934 őszétől)
- felerősödik a szublimációesztétika
- tudat legmélyéről felhozott kaotikus élmények, stb. fegyelmezett nyelvi formákban
„Nem való ez, nem is álom, ugy nevezik, szublimálom ösztönöm”
- anya-nő-gyermek motivikus kapcsolat: Mama, kései sirató, Gyermekké tettél, Flóra 1-2
- apa-isten mot. kapcs.: Nem emel föl, Bukj föl az árból
- gyermek-férfi mot. kapcs.: Kirakják a fát
- bűn motívuma: A bűn, Karóval jöttél
- játék motívuma: Könnyű fehér ruhában
- lírai én osztottságát mutató önmegszólító versek: Tudod, hogy nincs bocsánat, Karóval jöttél
- létösszegző igényű versek: Kész a leltár, Talán eltűnök hirtelen
- történetszerűség (Bókay Antal szerint): belső történetek megjelenése
- 1936: Szabad ötletek jegyzéke két ülésben („pszichoanalitikus önéletrajz”)
- közösségért való felelősség: Levegőt!, A Dunánál, Hazám, Thomas Mann üdvözlése
- 1936: Ignotus Pállal Szép Szó c. folyóirat
- megjelenik utolsó verseskötete: Nagyon fáj
3. Versei
- Tiszta szívvel 1925
- Gyöngy 1928
- Klárisok 1928
- Medáliák 1928
- Harmatocska 1929
- Holt vidék 1932
- Ritkás erdő alatt 1932
- A hetedik 1932
- Téli éjszaka 1933
- Reménytelenül 1933
- Elégia 1933
- Óda 1933
- Eszmélet 1933-34 tele
- A Dunánál 1936
- Kirakják a fát 1936
- Nagyon fáj 1936
- Kész a leltár 1936
- Nem emel föl 1937
- Flóra 1937
- (Én, ki emberként…) 1937
- Arc poetica 1937
- Születésnapomra 1937
- Bukj föl az árból 1937
- Hazám 1937
- Könnyű, fehér ruhában 1937
- Tudod, hogy nincs bocsánat 1937
- (Karóval jöttél…) 1937
- (Talán eltűnök hirtelen…) 1937
- (Ime, hát megleltem hazámat…) 1937