Kassák Lajos
1. Élete
- szül.: 1887, Érsekújvár, gyógyszertári laboráns apa, mosónő anya
- gimnáziumot abbahagyja, szakmát szerez à munka Győrött
- 1904-től: Budapest, vasmunkás, szakszervezeti harcok, munkásegyletek
- <3 Simon Jolán
- 1909: gyalog Párizsba indul
- 1912: Életsiratás (első novelláskötet)
- 1919: írói direktórium tagja, proletárdiktatúra bukása után letartóztatták, szabadulása után Bécsbe emigrált
- 1926: hazatér
- 1938: felesége öngyilkos lett, második felesége Kárpáti Klára
- 1949: elszigetelődés (múltja, művészetfelfogása miatt)
- 1956 után: irodalmi életbe visszatér, neoavantgárd meghatározó képviselője, nemzetközileg is
- 1965: Kossuth-díj
- meghal: 1967
2. Pályaképe
- avantgárd irodalom legnagyobb, nemzetközileg is kiemelkedő alakja
- szoros kapcsolat a nagy nyugati avantgárd műhelyekkel
- itthon viszonylag csekély olvasóközönség
- jelentős képzőművész, költő és irodalomszervező
- hatása később: Szabó Lőrinc, József Attila, Déry Tibor
- autodidakta módon ismerkedett meg a magyar irodalommal
- korai költészete: nyugatosok hatása
- Babits, Kosztolányi: művészet nem állítható közvetlenül különféle társadalmi célok szolgálatába
- l’art pour l’art szépségeszményének elutasítása
- műalkotás nem csak esztétikai tárgy, hanem aktív tett
- művészetnek le kell bontani az elit és populáris kultúra közti határokat
- első világháború évei: expresszionizmus
- Éposz Wagner maszkjában, 1915 – Whitman hatás
- szabad vers, nyugatosok értetlensége, Kosztolányi méltatta csak (felismerve expr. vonásait)
- 1915: A Tett, 1916: Ma folyóiratok à magyar avantgárd kibontakozása
- aktivizmus: baloldali, háborúellenes mozgalom, a művészet „lehozása” a néphez
- 1919: Levél Kun Bélához a művészet nevében – kommunista politikával szembekerül esztétikai elvei miatt
- proletárdiktatúra bukása után: Bécsben Ma újraszervezése, szoros kapcsolat más nyugati avantgárd műhelyekkel
- 1922: A ló meghal a madarak kirepülnek – hosszúvers, főműve
- Dokumentum c. folyóirat (1926-27), Munka (1928-39)
- gy ember élete (1927-35) nyolckötetes önéletrajz
- 30-as évek: szilárd belső forma, feszes szerkezet, nyelvi egyszerűsítés (Földem, virágom 1935; Ajándék az asszonynak 1937; Fújjad csak furulyádat 1939; Sötét egek alatt 1940)
- második világháború: szembekerül kommunizmussal, 1956 után publikálhat újra (cenzúra)
- 60-as évek: felerősödő neoavantgárd, művei felkeltették a figyelmet
- Vagyonom és fegyvertáram, 1963: visszatekintés