Lovagi epika és líra, vágánsköltészet
Lovagi epika és líra
- XI. sz. utolsó harmada: középkori kolostori kultúra kpontjai mellett: uralkodói udvaros, főúri kastélyok
- kereszténység rendjébe, de világiasabb jelleg (evilági élet)
- udvari kultúra művelői: elsősorban lovagok (király vagy hűbérúr szolgálatába szegődő nemesek vagy azok kísérői)
- hármas ügy szolgálata: keresztény hit védelme, hűbérúr szolgálata, gyengék és védtelenek oltalmazása
- értékrend: hűség, becsület, lelki nemesség, erkölcsi tisztaság, harci bátorság
- nemzeti nyelven megszólaló világi epika és líra megteremtése (téma: harc, szerelem)
- XII-XV. sz. epikus művek verses (lovageposz) vagy prózai (lovagregény) alkotások voltak
- lovageposz: XII-XIII. sz. Franciaország, Németalföld, Németország, magasztos célokért vívott hősi harcokról szóló verses, énekelt, később olvasott lovagi elbeszélések. Szereplői, tárgyai, tájai gyakran allegorikus, misztikus tartalmakra utaltak. Laza szerkezetű cselekmény, viszonylag önálló történetek.
- lovagregény: XIV-XV. sz. gyakran a lovageposzok prózai átírásai. Szent ügyek szolgálata helyett vagy mellett egyre inkább az érdekességet, a szórakoztatást, a kalandot helyezték előtérbe.
- XII-XIV. sz. Délkelet-Franciaország, királyok, főurak, alsó és középnemesek, lovagok, vándordiákok, kolduló szerzetesek (témák: hadjáratok, hősi tettek, szerelmek, barátságok, társadalmi élet vonatkozásai)
- trubadúrköltészet: meghatározott formájú, a nőt ellenállhatatlan szépségnek, magasabb rendű lénynek láttatta. Az eszményesítés fontos eleme, hogy a lovagköltő választottja előkelő származású férjes asszony volt, gyakorta hűbérurának felesége. Távolságtartás, tényleges térbeli és társadalmi, erkölcsi távolság. A francia eredetű, provanszál dalköltészet a trubadúrok (provanszál: trobar ’költeni, zenét szerezni’) vándorlásai nyomán egész Európára meghatározó hatást gyakorolt.
- minnesängerek: német nyelvterület énekesei (német: Minne ’szerelem’) többnyire szintén lovagok voltak, de a XIV. sz. végétől iparosok, kereskedők és városi polgárok is. Mesterdalnok-iskolákat hoztak létre a céhek mintájára, és évente dalnokversenyeket rendeztek. Hatást gyakorolt rájuk a népköltészet gondolat-, forma-, és motívumvilága. Téma. természet, szerelem. Eszményesítés mellett az elmúlt vagy a várt szerelmi élménnyel összefüggésben megjelenhetett az erotika is.
Roland-ének
- Nagy Károly 778-as spanyolországi szaracénok elleni hadjáratát tematizálja
- XI. sz. nyolcvanas éveiben keletkezett
- fenyő: uralkodói szimbólum
- hegycsúcs, lovagi jelvények (kard, kürt)
- hatás: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem
Walter von der Vogelweide (1170-1230)
1. Élete
- szül: 1170 körül
- életéről kevés pontos adat
- német Minnesäng legkiemelkedőbb alakja
- pályája első szakasza: Badenbergi Frigyes osztrák herceg bécsi udvarában
- 1198: herceg halála, elhagyja Bécset, vándorélet
- 1213-tól II. Frigyes mellé szegődött, hűbérbirtok a császártól
- 1230 előtt meghal, pontos dátum nem ismert, sírja feltárhatatlan
2. Ó jaj, hogy eltűnt minden…
- idő –és értékszembesítő vers
- ifjúkor – öregkor: élet mulandósága, egykori értékek szertefoszlása
- értéktelített múlt és értékkiüresedést mutató jelen ellentéte
- élet, álom, valóság, érzéki csalódás?
- elégikus, panaszos hangnem
- üdvözüléshez vezető út: lovagi eszményekhez való visszatérésen keresztül
- alexandrin jambizált változata: nibelungi sor (--|u-|--|u||--|u-|u-
- képvershez közeli látvány: kacskaringós út (életút) à hatás: Erőltetett menet - Radnóti
3. A hársfaágak csendes árnyán
- távolságtartó lovagi költészet hagyományainak áttörése
- beteljesült szerelem diadalmas boldog érzése
- két ember kapcsolata, mint kölcsönös örömforrás
- elbeszélő: fiatal lány (világgá kiáltás, de intim titok?)
- népköltészet hagyományai
- vágánsköltészet hatásának jelenléte
Vágánsköltészet
- XII-XIII. sz. világi líra jelentős ága, feudális kötöttségekkel és tekintélyelvűséggel szembehelyezkedik
- lat. vagans ’vándorló’
- gyakran: egyházi iskolákhoz, egyetemekhez tartozó vándorló diákok, értelmiségiek, de nem egyházi
- komoly teológiai, irodalmi, zenei képzettség
- szellemi függetlenség hívei
- profán (hétköznapi, tiszteletlen) kifejezésmód, szabadszájú stílus
- szövegek: énekversek, zenei kísérettel előadva
- téma: pénz hatalma, erkölcsök romlottsága, világ rendezetlensége, fiatalság, szerelem, testiség, mámor, kocsmázás
- legbőségesebb gyűjtemény: Carmina Burana (több, mint 200 latin nyelvű diákének)
- hatás: Carl Orff, XX. sz. zeneszerző
Carmina Burana
Minthogy a méltóság
- vágáns-humanitás: egyházi tekintéllyel, születési nemességgel, pénz hatalmával szemben
- nemesség = méltóság = természetes emberi erények, virtus (Iuvenalis nyomán)
- hat pár rímes hexameter, keretes szerkezet