Mikes Kelemen (1690-1761)
1. Élete
- szül.: 1690, Erdély, Zágon, református köznemesi család (apa meghalt, anya újra férjhez ment, család katolikus hitre tért át)
- kolozsvári jezsuita kollégium
- 17 éves korától: II. Rákóczi Ferenc szolgálatában
- szabadságharc bukása után: száműzetés (Lengyelország, Franciaország, Rodostó)
- „utolsó básbug”: utoljára halt meg száműzött társai közül, magyar emigráció rangidős vezetője
- 1741: kegyelemért Mária Teréziához à elutasítva „Törökországból nincsen visszatérés”
- meghal: 1761, Rodostó, pestisben
2. Pályaképe
- 207 darabból álló levélgyűjtemény
- 1717. október – 1758. december között keletkeztek a száműzetésben
- Törökországi levelek (37. levél – mindennapok leírása, 112. levél – Rákóczi halála)
- címzett: P.E. grófnő Konstantinápolyban „édes néném”
- levél: az írásbeliség kezdeteitől jelentkező, személyes beszélgetést helyettesítő írásbeli műfaj, valóságos személyhez szól, és írója azzal a szándékkal rögzíti, hogy elküldje, és a címzett elolvassa (misszilis levél). Az irodalmi levél egyik válfaja a fiktív levél, melyet a megíró nem szán elküldésre, címzettje kitalált személy, és írója nem feltétlenül azonos azzal, akinek a nevében a szerző megszólal.
- gyűjtemény nem alkot kompozíciós egységet
- legfőbb érték: könnyedség, élőbeszédhez közeli előadásmód
- szórakoztató szándék, néhány tudósító igénnyel megírt darab, több műfaj egybefoglalása
- 1794: Szombathely (kiadás)
- hatás: XX. sz. első felében jelentős, Beck Ödön Fülöp: levélíró Mikest ábrázoló plakettje: Nyugat folyóirat emblémája.