Petőfi Sándor
1. Élete
- szül.: 1823, Kiskőrös
- apja: Petrovics István kocsma –és mészárszékbérlő
- anyja: Hrúz Mária
- 1824: Kiskunfélegyháza (ezt nevezte szülőföldjének)
- tanulmányok: 1828-tól Kecskemét, Sárszentlőrinc, Pest, Aszód (első fennmaradt verse), Selmec
- dunai árvíz à családja tönkremegy
- 1839: Pestre szökik, statiszta a Pesti Magyar Színházban, rokonoknál házitanítóskodik Ostffyasszonyfán
- 1839-től: katona à Graz, Zágráb, Károlyváros, Sopron à 1841: egészsége miatt leszerelték
- 1841, nyár: vándorszínész a Dunántúlon
- 1841-42: pápai kollégium diákja, Jókai Mórral megismerkedik
- 1842: Athenaeumban megjelenik első verse
- 1842-43: színész Székesfehérvárott és Kecskeméten à másolás és regényfordítás Pozsony, Pest
- személyes kapcsolat Bajza Józseffel és Vörösmarty Mihállyal
- vándorszínész: Debrecen, Érmellék
- 1844, február: gyalog Pestre verseit kiadni
- 1845. nov. – 1846 márc.: családja körében Szalkszentmártonban
- 1846: Tízek Társasága à fiatal írók és költők érdekeit védő szervezet à márciusi ifjak magva
- 1846, ősz: nagykárolyi megyebál, Szendrey Júlia + Életképek munkatársa
- 1847: verssel és levéllel köszönti Arany Jánost, Toldi szerzőjét à mély barátság
- 1847, márc.: Összes költemények
- 1847, szept.: <3 Szendrey Júlia, szülei ellenkezésének dacára, mézeshetek Teleki Sándor koltói kastélyában, hazafelé meglátogatták Aranyékat Szalontán
- 1848. márc. 15.: forradalmi megmozdulások vezéregyénisége
- 1848, dec.: fia születik, Zoltán
- 1848, okt. – 1849, júli.: Bem József serege à 1849. július 31. segesvári vereség után eltűnt
2. Pályaképe
- helye a kánonban: magyar romantika korának egyik legjelentősebb életműve
- költő és forradalmár
- költészetére, irodalomfelfogására, személyes sorsára minden jelentős magyar alkotó reflektált
- 1842-1844: első szakasz, népiesség
- első nyomtatásban közölt verse: A borozó (1842, Athenaeum) Petrovics Sándor aláírással
- fél év múlva: Hazámban, már Petőfi Sándor aláírással
- többféle álnév használata: pl. Pönögei Kis Pál
- megismerkedés Bajzával és Vörösmartyval à Nemzeti Kör 1844 megjelenteti: Versek 1842-44
- Pesti Divatlap segédszerkesztője (Vahot Imre szerződteti)
- egyszerű és természetes versbeszéd à gondos megformálás, tudatos nyelvi megalkotottság eredménye
- népköltészet beszédmódjának és műfajainak imitálása à más költők eddig is, de Petőfi fordulat
- Kölcsey, Vörösmarty, Bajza: népdal megnemesítése a cél ßà Petőfi: magasabb irodalmisághoz közelítés nélkül
- személyesség vallomásos változatai: családi témák (Egy estém otthon, István öcsémhez, Füstbe ment terv), tájköltészet (Az alföld)
- csúcsteljesítmény: A helység kalapácsa c. vígeposz (1844), János Vitéz (1845)
- 1845-1846: második szakasz, romantikus individualizmus
- kollektív személyesség érvényre juttatása az irodalomban
- költészet: nemzet sajátosságainak hangsúlyozása à szűk tér a lírai személyességnek, önkifejezésnek à Petőfi: igény à romantikus individualizmus elmélyülése
- pl. Cipruslombok Etelke sírjáról, Szerelem gyöngyei, Felhők (versciklusok)
- új poétikai formák, eszközök, művészeti kísérletezés igénye
- magyaros verselés à kül. időmértékes formák
- egyre nagyobb szerep: hiány, szokatlan képzettársítások, látomásosság
- 1847-49: harmadik szakasz, szabadságeszmény
- kpont: romantikus szabadságfogalom eszménye (nyomatékosít: Összes költemények c. epigramma)
„Szabadság, szerelem! E kettő kell nekem. Szerelmemért föláldozom Az életet, Szabadságért föláldozom Szerelmemet.” egyetemes érvényű vezérelv
- forradalmi látomásköltészet, szerelmi és tájlíra
- szabadságharc társadalmi, politikai, katonai eseményeihez közvetlenül kapcsolódó költemények
- forradalmi látomásköltészet
- egyén szabadsága csak a szabadság világméretű kiterjesztésével lehetséges
- ennek megvalósulását a jövőben várja à látomásos képalkotás, próféciák beszédmódja
- lírai én látnoki szerepben, jövendőre vonatkozó igazságok kinyilatkoztatója
- közösség tagja + kiválasztott személy, vállalt küldetés teljesítése
- pl. Sors, nyiss nekem tért…, Egy gondolat bánt engemet…, A XIX. század költői
- világszabadság kivívása = világméretű erkölcsi-fizikai harc: jókßàrosszak à magasabb rendű lét veszi kezdetét a jó győzelmével à földi üdvösség kora
- pl. Levél Várady Antalhoz, Az ítélet
- gyakori biblikus képek, motívumok, történetek újraírása (megtisztulás, vízözön = vérözön)
- de: nem tapasztalaton túli, transzcendens világhoz kötött, hanem földi, evilági lét
- pl. Világosságot!
- Rousseau továbbélő hatása a magyar romantikában
- szerelmi líra
- romantikus személyiség legbensőbb tartalmait mutatja meg
- többnyire életrajzi hitelességű élmények
- szerelem = magasabb rendű létforma, eszményi és eszményített állapot (mint a szabadság)
- Szendrey Júlia ihlette költemények: népiesség, de személyesebb, egyénibb
- pl. Nem csoda, ha ujra élet…, Reszket a bokor, mert…
- szerelmi ódák és elégiák: romantikus személyiség előtérbe helyezése
- pl. Szeptember végén, Minek nevezzelek? Itt ben vagyok a férfikor nyarában…
- esetenként összekapcsolódnak a forradalmi látomásköltészettel
- pl. Beszél a fákkal a bús őszi szél…
- tájköltészet
- természet, szabadság egymásban megtapasztalható élménye „ Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom”
- 1847-48 nagy tájleíró költeményei pl. A Tisza, A puszta télen, Szülőföldemen, Kiskunság – szabadság természetben megélhető vonatkozásai
- otthonosság érzése
- a forradalom és szabadságharc költészete
- közvetlenebb kapcsolódás konkrét társadalmi-politikai, később katonai eseményekhez
- szabadságfogalom: társadalmi modernizáció, nemzeti függetlenség
- pl. Dicsőséges nagyurak…, Van-e mostan olyan legény…, Lenkei százada
- márc. 15. kitüntetett szerep: Nemzeti dal
- királyellenes versek: A királyokhoz à elszigetelődik a radikalizmusa miatt 48.márc. végére à költői szerepfelfogásának és önértelmezésének válsága
- Az apostol: költői szerep válságával való szembenézés igénye
- hitelesít: erőteljes érzelmi telítettség, lendületek vagy épp elégikus-tragikus hang
- személyes létszférának a költészetből való kiszorulása pl. A hegyek közt, Pacsirtaszót hallok megint…
- Szörnyű idő: életmű utolsó darabja
- költői szerepváltozatok
- 1. szélsőségesen individuális, vallomásos költő
(Egy estém otthon, Anyám tyúkja, A négyökrös szekér, Itt benn vagyok a férfikor nyarában)
- 2. a természetbe, illetve a természetes közösségbe beolvadó költő
(A borozó, A virágnak megtiltani nem lehet…, Kiskunság, A puszta télen)
- 3. a proféta-apostol szerepben megjelenő költő
(Az ítélet, Egy gondolat bánt engemet…, A XIX. század költői, Sors nyiss nekem tért…)
- a modern polgári költő
- tudatosan tervezte és szervezte meg jelenlétét az irodalmi életben
- költészet, írás: modern értelemben vett polgári tevékenység (díjazás, üzleti részesedés)
- saját szerzői jogok érvényesítése
- Tízek Társasága, Életképek irányítása
- Petőfi-kultusz
- utókor megkülönböztetett tisztelete nyilvánul meg benne
- alakja és költészete szimbolikussá formálódik
3. Művei
- A borozó 1842
- Hortobágyi kocsmárosné 1842
- A virágnak megtiltani nem lehet… 1843
- Egy estém otthon 1844
- Ez a világ amillyen nagy… 1844
- A természet vadvirága 1844
- A világ és én 1845
- Fa leszek, ha… 1845
- Felhők-ciklus (1845. nov. – 1846. márc.)
- Mögöttem a múlt… 1846
- Emlékezet 1846
- Itt állok a rónaközépen… 1846
- Ha jőne oly nagy fergeteg 1846
- A bánat? egy nagy óceán 1846
- Gyertyám homályosan lobog… 1846
- Elmém ezen sokat gondolkodik… 1846
- Az álom… 1846
- Sors, nyiss nekem tért… 1846
- Dalaim 1846
- Egy gondolat bánt engemet… 1846
- Szabadság, szerelem! 1847
- A XIX. sz. költői 1847
- Világosságot! 1847
- Az ítélet 1847
- Beszél a fákkal a bús őszi szél… 1847
- Szeptember végén 1847
- Feleségek felesége… 1848
- Minek nevezzelek? 1848
- A puszta, télen 1848
- Nemzeti dal 1848
- Szülőföldemen 1848
- Kiskunság 1848
- Respublika 1848
- Hegyek közt 1848
- Itt benn vagyok a férfikor nyarában… 1848
- itt van az ősz, itt van újra… 1848
- Pacsirtaszót hallok megint… 1849
- Szörnyű idő… 1849
- Az apostol
- A helység kalapácsa 1844
- Úti levelek 1847