Petrarca
Francesco Petrarca (1204-1374)
1. Élete
- 1204: Arezzo, fehér guelf családból
- humanista tudós, itáliai reneszánsz első jelentős költője
- ed. neve: Petracco, apját pártharcok miatt száműzték Firenzéből
- 1327: avignoni Szent Klára-templom, Laura à eszményi szerelem élete végéig
- szenvedélyes utazó
- 1341: Róma, poeta laureatus (koszorús költő)
- 1350: Boccaccioval találkozik Firenzében
- 1374: meghal Padova mellett Arquában
2. Daloskönyv
- Canzoniere
- szonettek, dalok, balladák olasz nyelven
- trubadúrlíra és dolce stil nuovo
- megszólított: Laura
- konvencionális jegyek: életre szóló szerelem, szeretett nő eszményítése, távolságtartás
- de: szerelem evilági élmény, nő iránti vonzalom eszményített, de földi asszonyhoz szól
(- Dante szerelme: tapasztalaton túli felé igyekvés, Isten szeretete)
- Ti szerencsés füvek, boldog virágok…
- Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad…
- szonett: 14 soros, szigorúan kötött versforma. A XIII. században keletkezett, és a XIV-XV. századra Európa-szerte divatossá vált. Petrarcai változata: két négysoros (kvartina) és két háromsoros (tercina) strófa, verssorok 11 szótagosak, rím: abba abba cdc cdc. A petrarcai szonett záró strófája a megelőző versszakokkal gyakran ellentétes, önálló tartalmi-gondolati egységet alkot. A szonetteket gyakran olyan ciklusokba szerkesztették, amelyek nemcsak tartalmilag kapcsolódtak egymáshoz, hanem az azonos rímképletű versek rímei is egybecsengtek à szonettkoszorú (15 szonettból áll, 15. mesterszonett, az előző 14 első sorai adják. pl. József Attila A Kozmosz éneke)
- hatás: Janus Pannonius Búcsú Váradtól, Kisfaludy Sándor Himfy szerelmei, Balassi Bálint