Történelmi, szellemi, művészeti környezet
Történelmi környezet
- angol polgári forradalomtól a francia polgári forradalomig
- újkori tudomány és filozófia eszméi teljesen áthatják a civil életet és az irodalmat
- „modernitás” megszületése: korszakváltás egész Európában XVIII. sz.
- emberi és polgári jogok tana à szabad, kötöttségektől mentes polgárok
- természettudomány: egzakt (mérhető adatokra alapozott) módszerek
Előzménye
- antikvitás: filozófia
- reneszánsz: Hamlet - gondolkodó ember előképe
- XVI-XVII. sz. természettudományos felfedezések: vallásos dogmák összeomlása
- ipari forradalom: árutermelés, kereskedelem fellendülése
- Moilére: Cleante – szabad
Francia hatás
- kifejezés használata kezdetben kizárólag Franciaországban
- francia kultúrának XIV. Lajos óta jelentős hatása van Európára
- felvilágosodás: francia közvetítéssel à francia nyelv: műveltség nyelve, fr. irodalom fontos
Fejlődéseszme
- fény: szimbolikus jelentéstartam (gondolat felszabadítása és fejlődése)
- történelem: fölfelé ívelő mozgás, szakadatlan előrehaladás az értelem győzelme felé
- ed.: reneszánsz a sötétséggel és barbársággal szemben
- meghatározó: haladás, múlt meghaladása
- fejlődés és nevelés (német Bildung ’képzés’ ) eszméje à közgondolkodás megváltoztatása
- kiindulópont: ember eredendően jó
Racionalizmus és empirizmus
- hogyan tesz szert az elme a fizikai világ dolgaira vonatkozó biztos ismeretekre?
- racionalizmus: ismereteink nagy része magából az értelemből ered
természet megismerése és uralása
Descartes, Spinoza, Leibniz
- empirizmus: gr. empíria ’észlelet, megfigyelés’)
ismereteink forrása a tapasztalat à elemi egysége: észlelés
Locke, Berkeley, Hume, Rousseau
- jelentőségük: filozófiai problémáik és módszereik napjainkig meghatározzák a filozófiát
Egyházellenesség, istenfelfogások
- egyház szervezete elemzések, kritikák fő tárgya, vallási türelem hirdetése
- Isten létét nem kérdőjelezik meg (többségben)
- gondviseléshit elbizonytalanodása
- deizmus (Voltaire): Isten megteremtette a világot, és magára hagyta
- teizmus (Rousseau): Isten az ember lelkiismeretébe és szívébe írta az erkölcsi parancsokat
- panteizmus: Isten tetten érhető a világ minden jelenségében
- materializmus (nem jellemző): Isten létét tagadja
Felvilágosodás és irodalom
- minta: Horatius, tanítva gyönyörködtetés
- szépirodalom bizonyos fokú hanyatlása à retorika, közhelyesség előretörése
- kpont: politikai, jogi és társadalmi kérdések
- irodalmi élet intézményrendszere kialakul, irodalom rangja megnő, független írók
- írók = polgárok (nem jómódban élő arisztokraták, mint XVII. sz.-ban)
- írás: mesterség, polgári foglalkozás à írók anyagi biztonságának megrendülése
Stílusirányzatok
- klasszicizmus: továbbra is a jellemző stílusirányzat
- jelen van: késő barokk, rokokó, század második felétől szentimentalizmus is
- szentimentalizmus: (lat. sensus ’érzés, érzelem’) csak az irodalomban van jelen, társadalom és egyén szembenállása, szereplői szenvedélyes szerelmesek, de nem lehetnek egymáséi (cselekvésképtelenség à szenvedés), egyén elidegenedik a társadalomtól, középpontban a lélek, lélekelemzés (líra: elégia, temetői költészet, próza: önéletrajz, napló, levélregény), műnemek határai fellazulnak.
Társművészetek
- követendő minta: antikvitás
- építészet: tiszta, világosan tagolt felületek, gr-római oszloprendek, harmonikus rend
- szobrászat: antik szobrok másolása, mitologikus témák
- festészet: Franciaország, pl. Jacques-Louis David
- zene: bécsi klasszicizmus, Haydn, Mozart, Beethoven