Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály (1800-1855)
1. Élete
- szül.: 1800, Pusztanyék (Fejér megye), elszegényedett köznemesi család
- Pest: jog
- munka (apja halála után): Perczel fiúkat tanítja, beleszeret nővérükbe, Etelkába
- 1825: Zalán futása à siker à Buda „független emberként és íróként” művei jövedelméből éljen meg
- 1843:<3 Csajághy Laura
- 1848: forradalom lelkileg és fizikailag is megtörte à bujdosás
- kegyelmet kap: Baracska (Fejér megye), Nyék gazdálkodás
- 1855 ősz: betegsége miatt Pestre költözött, novemberben meghal
2. Pályaképe
- helye a kánonban: romantika irodalmának egyik meghatározó alakja
- világ rendezettsége, dolgok végső értelme: kétely
- ember –és történelemfelfogás: céltalanság, otthontalanság à tragikum, irónia
- Zalán futása: első osztatlan, országos siker 1825, romantikus eposz, herderi szemlélet
- Babits panasza 1911: „lényegében olvashatatlan”
- téma: honfoglalás eseménysora Anonymus nyomán mondaszerűen
- Zrínyi, prédikátorírók hatása: mitizált és dicsőséges nemzeti múlt ßà romló jelen
- történelmi változások: emberi közösség szellemi-erkölcsi változásai miatt
- epikus és drámai költemények: boldogság keresésének kérdését felvető tündértörténetek
- pl. Tündérvölgy (1825), Délsziget (1826), Csongor és Tünde (1830), A rom (1830),
- korai költészete: epigrammák, episztolák, állatmesék, allegóriák, pásztorelégiák
- klasszicizmus már nem olyan nagy hatással
- mitologizálás (személyes élmény tárgyiasítása)
- pl. Helvilához (1822-23), Szép Ilonka (1833), Földi menny (1825)
- álom és halál azonosítása gyakori
- az irodalomszervező: Tudományos Gyűjtemény melléklete, a Koszorú szerkesztése
- 1830-tól Magyar Tudományos Akadémia tagja, nyelvtaníró, szótárszerkesztő
- első jelentős költő: honoráriumból, irodalmi tevékenységből él
- romantikus triász: Bajza József (költő, kritikus) + Toldy Ferenc (irodalomtörténész)
- 1837: Athenaeum folyóirat megalapítása
- 1836: Kisfaludy Társaság megalapítása
- Nemzeti Kör (később Ellenzéki kör) alelnöke
- lírája a 30-40-es években: nemzet elsőszámú költőjének számít
- igyekszik megfelelni: nemzeti modernizációs kísérlet korkövetelményeinek
- egyetemes lét –és történelemfilozófiai látószög
- epigrammák: Magyarország címere (1832), A Guttenberg-albumba (1839)
- szerelmi költészet: Csajághy Laura ihletése, Ábránd (1843), A merengőhöz (1843)
- közösségi ódák: Szózat (1836), Liszt Ferenchez (1840), Az emberek (1846)
- egyéb: Késő vágy (1839), Fóti dal (1842), Keserű pohár (1843), Gondolatok a könyvtárban (1844), Országháza (1846),
- a világosi fegyverletétel után: kevés vers, de folytonosság
- Emlékkönyvbe, Átok
- A vén cigány (1854), Előszó (1854-55?), Fogytán van a napod (1855)