Zrínyi Miklós (1620-1664)
1. Élete
- szül.: 1620 a horvátországi Ozalyban vagy Csáktornyán a Muraközben
- édesanyja, Széchy Magdolna korán meghalt
- 1621: Zrínyi Péter: (lánya: Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc anyja) Szigeti veszedelem horvát fordítója à kivégezték 1671, Habsburg-ellenes összeesk.
- 1626: apjuk meghalt à Pázmány Péter
- 1628-35: Graz, Nagyszombat, Bécs (jezsuita iskola) à 1636: Itália (barokk műveltség)
- 1638-tól: életét a török elleni küzdelemnek szenteli
- 1642: harcol a harmincéves háborúban.
- 1646: <3 Draskovich Mária Eusébia (Viola)à meghal: 1652 <3 Löbl Mária Zsófia
- 1647: horvát bán
- 1650-től: török kiűzése ellen tevékenykedik
- 1655: pozsonyi országgyűlésen mellőzik a nádorválasztásnál.
- 1663: király kinevezi „az egész magyar hadsereg főparancsnokának
- 1664: meghal a Csáktornya melletti karsuneci erdőben vadkan támadás miatt
2. Pályaképe
- magát hadvezérnek, politikusnak, nem költőnek tartja: mestersége “nem az poesis, hanem nagyobb, s jobb országunk szolgálatjára annál”
- Adriai tengernek Syrenaia + Peroratió (zárszó, berekesztés): életművét katonai tettei hitelesítik
- cél: nemesség felrázása à török kiűzése Magyarországról
- eposz (barokk legjellegzetesebb műfaja) meghonosítója
- magyar epikának a korszak élvonalába emelése
- erősíteni kívánta: nemzeti összefogás, fizetett zsoldos magyar hadsereg létrehozása (eszköz: kponti hatalom megerősítése, nemzeti királyság létrehozása) + nemzetközi összefogás a török ellen (diplomácia)
- elképzeléseit katonapolitikai munkákban fejtette ki (Tacitus+római történetírók nyomán az első kettő)
- Tábori kis tracta (1646 után): hadsereg szolgálati szabályzata és szerkezeti felépítése
- Vitéz hadnagy (1650-53): ideális hadvezér személye, hadvezetés különféle kérdései
- Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57): erős és független nemzeti királyság lehetőségei
- Az török áfium ellen való orvosság (1660-63): állandó, zsoldos nemzeti hadsereg mellett érvel
- Adriai tengernek Syrenaia (=Zrínyi): 1651 Bécs, szerelmi költemények Eusebiához, Szigeti veszedelem, elhunyt feleségét sirató Orpheus-versek, filozófiai-erkölcsi epigrammák, Feszületre c. óda, Perorátió
- egyéb: Az idő szárnyon jár…, Befed ez a kék ég… magyar barokk költészet legszebb darabjai
3. Szigeti veszedelem
- keletkezése: „egy télben történt véghez vinnem munkámat” retorikus túlzás
- mai irodalomtudomány szerint: 1545-46 telétől 1648 májusáig
- műfaj: eposz
- in medias res kezdés
- invokáció (segélykérés) „Adj pennámnak erőt, úgy írhassak, mint volt”
- propozíció (témamegjelölés) „Fegyvert s vitézt éneklek”
- enumeráció (seregszemle, ellentétes erők felvonultatása, mennyiségi, minőségi különbségek, erkölcsi fölény)
- állandó jelzők
- isteni beavatkozás (angyali légió, Mihály arkangyal, Alderán varázsló, pokol erői)
- források:
- homéroszi és vergiliusi hagyományok: Aeneis (első sor ugyanaz: Arma virumque cano=Fegyvert s vitézt éneklek)
- Zsámboki János, Istvánffy Miklós humanista történetírók munkái
- korabeli horvát és olasz krónikák
- török hagyomány
- Torquato Tasso, késő reneszánsz szerző: A megszabadított Jeruzsálem (keresztes hadjáratról)
- Giambattista Marino
- Ovidius
- Balassi: magyar históriás és vitézi énekhagyomány is érzékelhető
- paradox tétel: a magyar sereg veszít, de az erkölcsi győzelem az övé à mártírság
- kompozíció: híd, pilléres szerkezet
- barokk világkép: duális világkép tapasztalt-transzcendens
- transzcendens világ: mennybéli – pokolbéli szféra (hierarchikus, de átjárható szintek)
- emberi világ: jól berendezett, hierarchikusan tagolt (középkori lovagi hősköltészet hagyományai szerint)
- teremtett világ értékei: keresztény hit à hazáért való küzdelem à király à család à személyes tisztesség à személyes élet
- egyén áldozata: hit és közösség érdekében (személyes érdek elé helyezi) à keresztény lovag (miles Cristianus) embereszménye
- hierarchia még: várvédők és törökök katonai-emberi közösségében (pl. magyar védők közül Zrínyi kimagaslik)
- lélek megdicsőülése (apoteózis): emberi lét nem ér véget a halállal
- üdvtörténeti szemlélet: bűn (magyarok elfordulnak Istentől) à következmények (török támadás) à mártíromság a keresztény hitért à bűnbocsánat az egész magyarságnak à elhárul az akadály a török legyőzése elől à Zrínyi = Krisztus követője (imitatio Christi)
- história és fikció: deus ex machina, de visszafogottan él a csodás elemek használatával
- ok: történelem és történet sajátos arányú jelenléte
- a tárgy és a hős heroizálása: Szigetvár 1566 hitelesíteni a török erejében bekövetkezett változást
- Szigetvár jelentősége: Szulejmán az ostrom alatt halt meg (fikció)
- de: XVI. sz. magyar végvárrendszerben Szigetvár nem volt jelentős stratégiai pont, eleste nem sorsfordító a török-magyar küzdelmek szempontjából
- eposzi hagyomány: nem csak a természettfeletti erejű hőst, de a tárgy egy egész közösség sorsát megfordító küzdelem legyen
à szigetvári ostrom: a keresztény Európa és a magyarság sorsát eldöntö viadallá nemesül, a várkapitány pedig a keresztény hit és értékrend szilárd, bátor és harcos védelmezőjeként tűnik fel (Athléta Christi = Krisztus katonája), olyan eposzi hősként, aki megmenti a magyarságot a kárhozattól.
- Zrínyi kiválóságának fokozása: Szulejmán hatalmának, erejének bemutatásával
- másik fokozás: 1-5. ének ember, 6-10. hérosz, 11-15. mártír à barokk eszményítés, túlzás + világkép jellemzője
- barokk invokáció: eposzi kellékek egy részének módosulása
- segélykérés: Szűz Máriához
- múzsa = Mária à téma bekapcsolása a krisztusi megváltástörténetbe à Zrínyi vállalkozása a kereszténység közös ügyévé válik
- stílusa: nyelvi megalkotottság is barokk jegyeket mutat
- erőteljes nyelvhasználat
- más barokk műfajokkal kapcsolatteremtés
- megszólítás, könyörgés, bűnösség megvallása, hit felmutatásának szerkezeti és nyelvi hagyományait követik
- hitvitázó irodalom retorikus nyelve: pl. Z. katonáihoz intézett beszéde
- epikus hasonlatok körmondatai, monumentális természeti panorámák: barokkra jellemző hatalmas távlatokat teremt
- egymással szembenálló erők nagysága: fokozások, túlzások, halmozások, ellentétek
- verselése: felező tizenkettes, de a sorok jelentős hányada „megsérti” a versforma szabályait
- lehetséges: ősi, eddig ismeretlen ütemhangsúlyos sorfajta
- lehetséges: horvát költészet bizonyos hagyományai
- bokorrím (aaaa), de gyakori a másik hárommal nem összecsengő sor à zeneiség tudatos megtörése?
- fogadtatása, utóélete: maga korában jórészt visszhang nélkül maradt
- XVIII. sz.: újrafelfedezés, Kazinczy Ferenc adta ki másodszor
- magyar reformkor irodalma elképzelhetetlen nélküle
- Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály (Zalán futása)
- Arany János (Toldi-trilógia), Petőfi Sándor (Az apostol, A helység kalapácsa)